Egyremegy

mondja a vonagábor reggel a tévében, h hát még jó, h indulatosak! hát mi történt itten, kérem, az elmúlt akárhány évben?! hát nanáhogy!

szép gyerek ez a vona. ha a fiam volna, mondanám neki, gáborkám, de szép energikus lettél! szép dolog a tüzesszemű forradalmárság, mégis azt mondom, kéne neked valami jó kis levezetés. pl a kültéri sportok jutnak eszembe. sziklamászás. harc az elemekkel, férfias dolog, kell hozzá energia, az indulat is elmegy (mér esik? mér fúj? mér csúszik? mér szakadt el? mér esett le? hogy az ég rogyjon rá arra a kurva hegyre, akkor is felmászom!).
aztán majd, pár év hegysziklamászás után, amikor az indulat mellé megjön a bölcsesség is, na akkor gyere vissza. és még nagy ember is lehet belőled.

jó dolog az indulat, félre ne értsen senki. és meg is értem, nanáhogy. kell az indulat, az agresszió, nagyon is (lásd dahlke: az agresszió mint esély). csak nem a politikában.
(meg még sok helyen nem. már ha valaki nem szeretne habzó szájjal tüntetésen kiabáló háziasszony, békávéellenőrrel emberkedő nagyellenálló stb lenni. aki erre pályázik, annak természetesen mindez nem szól.)

ugyanis aki indulatos, az nem gondolkodik.
gondolkodó ember tehát nem szavaz a jobbikra. se.
tiszta sor.

(update: a XI. ker.-i lakossági fórum után meg már ciki is.)

Képaláírás-verseny!

100 g késztermékhez 125 g sertéshúst használtunk fel

• Ezzel megcáfoltuk az anyagmegmaradás principáját
• 25 gramm az áfa, azt már csomagolás előtt lenyelte a draskovics
• A többi összetevő negatív tömegű (pl. starterkultúra!)
• Áhh, csak elbasztuk a mértékegységet, lemaradt egy kábetű

A nemcsak nem csak egybeírva lehet helyes, hanem különírva is:

Ha azt mondom, nem vagyok éhes, az EGYESÉLYES, ezért nem lehet visszakérdezni, hogy hanem mi vagy?;
viszont ha azt mondom, nem Szegeden voltunk, az TÖBBESÉLYES, ezért vissza lehet kérdezni, hogy hanem hol?

Na már most ha azt mondom, nem csak úszóknak, akkor az EGYESÉLYES: hanem úszni nem tudóknak is;
de ha azt mondom Juliska nemcsak szép, az TÖBBESÉLYES: hanem okos is, hanem gazdag is, hanem jóságos is.

Nem, nem azért, mert nincs. Persze, hogy nincs, nem van, gone, died, kaputt, zerstört. Hanem mert meg kell büntetni a történelmi bűneiért.

Genetikailag liberális szavazó vagyok, mégpedig szélsőliberális. Én még akkor is az SZDSZ-re szavaztam, amikor a zsidókon kívül már senki más.

Üdítő, bátor, előremutató jelenség volt, a jövő és a haladás cimbóluma. Egész addig, míg rá nem jöttek, hogy ebből nem lehet megélni. Márpedig ők meg akarnak. A magyar realitás csak a bugris parasztok és a hőzöngő prolik tartományában értelmezhető, gondolkodni, felelősséget vállalni, előre nézni szigorúan tilos és életveszélyes. Politikai öngyilkosság az intelligenciára és a kulturáltságra apellálni. Győzikétől Maunikáig, RTL-Klubtól TV2-ig, Danúbiusztól Slágerrádióig. Iwiwtől MyVIP-ig.

Tiszt és úriember ilyenkor azt mondja, hogy oké, ennyi volt, akkor most lemerülünk és kibekkeljük. Vagy újra kiadunk szamizdatokat. De ezek nem. Hiszen a többieknek hogy bejött már: audival csajoznak és Horváthországban (!) van yachtjuk (vitorlásuk, na).

Úgyhogy valamit lépni kell, még mielőtt a történelem süllyeszője bla-bla-bla… szóval gyorsan alapítsuk meg a Strabag Demokraták Szövetségét, becsatornázva az Elenderrel, oszt jöjjön, aminek jönnie kell.

Hát, jött, aminek jönnie kellett. El kell takarodniuk a Retkes picsába.

A liberális szavazók meg pár évig még otthon maradnak. És szárazon tartják a puskaport.

Essünk túl ezen a legkönnyebb kérdésen most, hogy a mélyenszántóbbakat később szánthassuk mélyebbre.

Azért ne MDF, mert olyan nincs is. Tagág nincs, képviselők nincsenek, szavazók nincsenek, semmi nincs, csak Dávid Ibolya van, akinek az egyszemélyes választási programja ebben az egy mondatban foglalható össze:

“Na nehogymár vissza kelljen mennem kapálni!”

Pedig a 2010-es választások eleddig egyetlen, társadalmilag hasznos missziójának az látszik, hogy végre visszaküldi Dávid Ibolyát kapálni, esetleg a tánckarba ugrálni.

Már MILF-nek is öreg, egyéb erényét meg nem tudnám megnevezni.

A miértek sorozatos felvetése – önmagát valóra váltó jóslatként – eredményezné a természetünk feletti teremtés koncepciójának ópiumát¹, vagy a gondolkodás idézi elő a hitet?

Ha valaki elég okosan végiggondol egy miértet, akkor szükségképpen el fogja érni a megmagyarázhatatlant. Ezt egy tudós – akiben a materialista alázatosan hisz – egy megfelelő elmélettel mindig megmagyarázza, így terjeszti ki az emberi tudás végesbecsű köpönyegét, aztán remélhetőleg kutatási eredményeit kísérletileg alá is tudja támasztani, ha „van rá költség”². (Adjatok egy szilárd bankszámlát, és kimozdítom sarkaiból a világot!³) Míg a misztikus ember ismereteinek végére érve nem is bajlódik tovább, hiszen neki ezen a ponton a kérdőjel felkiáltójellé lép elő, akár a túlvégre átért gyalog vezérré⁴: Hallelúja, dicsérjük az urat, fizessük az egyházadót, interneten foglaljunk templomi ülőhelyet! Vagy a háta mögé köp a bal válla felett, és sebtében gyűjt egy doboz holdtöltei keresztes pókot, csak tükörből néz rájuk, és torokhangon énekel nekik szerdánként.

Az ingadozók pedig az ufók és a kozmikus spórák segítségével adnak a fekáliának hatalmas sallereket: – Minket az ufók tenyésztettek ki. – De ki tenyésztette ki az ufókat? – A kozmikus spórából lettek. – De azt ki szórta szét? – Kötekedő óvodás vagy, öregem!

Isten vs. tudomány? A logikus emberi gondolkodás mindig elvezet a természettudományok szerinti vak véletlen VAGY a hitben megjelenő felsőbbrendű szándék (újdonságot) teremtő képességének szükségszerűségéhez. Az óvatlan okfejtés, a tudományos bizonyosság VÉGES mértékben táguló, leterített köpönyegéről végül legurulva, mindig a megmagyarázhatatlanság perzselő fövenyére hanyatlik; ebből akár arra is lehet következtetni, hogy a bizonytalanság világa tágabb, és magasabb rendű: tartalmazza a tudományosságot is, de nem épül rá; és hármas természetű:

1. A valódi VÉLETLEN
(vagy kifürkészhetetlen szándék)
2. A külső és belső VÉGTELENSÉG
(ameddig véges lény nemcsak eljutni, de elgondolni sem lehet képes)
3. A más DIMENZIÓ
(amelynek világában már az ismert logikai és geometriai axiómák nem érvényesek)

Hogy ez a három volna a szentháromság a materialisták nyelvén, vagy pont hogy a jóisten volna a (még) meg nem ismert jelenségek összességének tudománytalan gyűjtőneve? A lényeg, hogy a mi fejünk egyedül ezen a három (de egylényegű) ponton ütközik a terráriumunk üvegfalába. És hogy mi van odakint?

Odakint vannak a válaszok a felvethető, de meg nem válaszolható kérdésekre; ott vannak a holt és a még meg nem született lelkek; ahol az általam elgázolt gyalogosok majd nekem „szolgálni tartoznak”⁵; ott van a szél, amikor nem fúj; ott nyer orvoslást minden igazságtalanság; ott találkoznak a párhuzamos vonalak⁶; ott lehet egyszerre igaz egy állítás és annak ellenkezője; ott vannak azok, amik itt nincsenek. Mindezzel a romantikus naivitással szemben a materializmus hívője azzal a nézőponttal él, hogy a köpönyeg öleli körül a fövenyt. Róka fogta csuka, csuka fogta róka, varga fogta mind a kettő.⁷

^{1 (Karl Marx: „A vallás ópium a népnek.”)
2 (József Attila: A hetedik)
3 (Arkhimédész – Plutarkhosz szerint)
4 (A sakk szabályai: Előlépés)
5 (Szittya hiedelem: ld. Lehel kürtje)
6 (Karinthy Frigyes: A rossz tanuló felel)
7 (Magyar népmese)}

Judit – 4 330 000
Samantha – 39 000 000
Jane – 128 000 000
Eszter+Esther – 29 500 000
Eulália – 13 700 000

Edit – 491 000 000

(Forrás: Google keresés)

Kedves hallgatóink! Mai adásunkban hallgassák meg politikai és közéleti demoralizáló sorozatunk első részét, melyben a Mester eligazítást ad az országgyűlési választások útvesztőihez.

Miért is NE szavazzunk az LMP-re?

Kézenfekvő válasz lenne annyit mondani, hogy azér, mer nem tudjuk, hogy miez, és nem tudjuk, hogy mit is akarnak. Kicsit bővebben: ezek nem akarnak semmi olyasmit, amit egy politikai pártnak akarnia kéne.

Definíció szerint:

egy politikai párt egy adott csoport (osztály, érdekkör) hatalmáért küzd választási, parlamenti, helyhatósági és kormányzati környezetben.

Ebbe bőven beleférhet a “Minden hatalmat a dolgozó népnek”, a “Ruszkik haza” meg a “Vissza nekünk nagymagyarországot” célkitűzés, de az LMP nem tud ilyesmit felmutatni, pláne nem olyat, ami köthető lenne egy azonosítható társadalmi csoporthoz, réteghez, osztályhoz.

Az LMP pusztán a politizálásért akar politizálni, és legvérmesebb ambíciója láthatólag az, hogy ne a jól ismert véresszájú bugrisok legyenek a frakcióvezetők, hanem akkor inkább már ilyen kovácsbéluska kaliberű lajcsiszemüveges kölykök, akik legalább nem suksüköznek.

Halva született ötlet tehát, kábé annyira, mintha valaki azért alapítana vállalatot, hogy kiírhassa a névjegyére: elnök-vezérigazgató. Lehetni lehet ugyan, csak kurvasok pénzbe kerül, és ebből önmagában sose lesz árbevétel.

Továbbá. Lehet baszni pusztán a baszásért. Lehet zabálni pusztán a zabálás élvezetéért. Lehet füvet nyírni pusztán a fíling kedvéért. Lehet muzsikálni pusztán a muzsikáért. De politizálni a politizálásért? Az nem a parlamentbe való, maximum egy blogbejegyzésbe.