Egyremegy

mivel megint nem volt fehér D. slim, ezért kénytelen voltam megismerkedni ezúttal meg a szürke (pontosabban silver) Eve-vel, új termékvonal (1 mg), neve Virginia S.

jó kilátások:/

ráadásul egy hét alatt már a második szegényember kíván nekem egészséget, és mikor szelíden visszautasítom, h köszvanelég, erre ez a mai aszondja, hogy akkor boldogságot. hmmm.
nem lesz ez már sok a jóból? ráadásul így (agg/re)szüzen?!

(zárójelben megjegyezném, hogy igen nagy illetlenség másikember posztírása közben csinálni egy új kategóriát, miszerint szopás, és beleizélni a szegény posztot.)

konspirációkorrigáció: ez nem új kategória, mert 7 poszt tartozik hozzá (ismerős is volt valahonnan ködös emlékeimből:), szóval akkor remeg a kezem és/vagy a tudatom alatt okosabb vagyok, mint felett? (költői kérdés!)

Az egy tudható
Az nem húz karóba
Tépjem a lelket,
Vagy egybe’ fogyasztják?
Zuzmóra sapkát
Kalapos nem köt
Azt mondják, has
De én tudom, hogy az, hát

bár az EP egyetlenegy jogi kifogással sem bírt előállni a magyar alkotmány szövegével kapcsolatban, mindazonáltal az EP baloldal + liberálisok szerint érdemes lenne meghallgatni az ellenzék, sőt az írók és a művészek véleményét is.

v.ö.: Ha Galilei versben mondta volna el, hogy a Föld forog, talán az inkvizíció is békén hagyta volna.  (Thomas Hardy)

Az én atyám királyságában nem alszanak el, MIKÖZBEN POFÁZOK!!

Azzal még nem szökteted meg a recepciós kislányt, ha felviszed a 304-esbe.

… a demokrácia, vagyis a piaci automatizmusok jól prosperáló működése. A jó demokrácia szolgálja ki a leghatékonyabban a kukacot (jele: @) az összes struktúra közül. A demokrácia a @metabolizmus, vagyis a @egészség; az „emberséges” emberek a @sejtek, egy-egy „tégla a falban”, vagyis a @ építőelemei; az internet a @idegrendszer; a reklámok és akciók a @enzimek és @hormonok, a recesszió a @láz, vagyis egy védelmi reakció, míg a háború a @seb (amely beforr); a terror olyan @sérülést okoz, amely nem ölheti meg, csak megerősíti a @-ot; az anarchia egy @mérgezés; a zsarnokság a @betegség, ezen belül a nácizmus a @baktérium, a kommunizmus a @gombásodás, (a szervezetben a gombák és baktériumok egymást tartják kordában, és csak akkor okoz egyikük tüneteket, ha elhatalmasodik a másik rovására); a hekkerek és vírusprogramozók természetesen a @vírusok, a természetes antibiotikumok az elkapott, és a nem természetes személyeknek dolgozó ellenhekkerek; a korrupció, a maffia, a kartellek és trösztök a @rák. A @ösztönt a világpiac automatizmusai alkotják. A pénz a kukac lelke. A bankrendszer a @szem, a @retina a tőzsde. A szem a lélek tükre.

A kukac legfontosabb érzékszerve a szeme. Itt kapja a létfontosságú információk többségét környezetéről. A @ jelenleg csak gazdasági folyamatokat lát, és csak ösztönei, a világpiaci folyamatok vezérlik, nem pedig tudata, a mesterséges intelligencia, hiszen az ma még gyerekcipőben jár. A @szem, vagyis a bankrendszer szükségszerű internetalapúvá válása kötötte be a @szem adatait a @idegrendszerbe.

Nem minden ember @sejt. Csak az ember két kibékíthetetlen aspektusa közül az egyik képez @sejtet: az „emberséges” emberi aspektus (pl. egy finom érzésű orvos vagy mérnök). Egy ösztönlény (pl. egy nagyon elmaradott afrikai törzs tagja) még nem alkalmas @testképzésre. Ez a két típusú ember egyébként egymást kölcsönösen nem veszi emberszámba, pedig mindkettőben megbúvik a másik.

Mindez így van jól, tehát nem kell ellene semmit tenni, és természetesen nem érdemes a demokráciát anarchiával vagy zsarnoksággal aláásni, viszont ne is tápláljunk romantikus elképzeléseket róla, hiszen eleve olyan, mint a horizont, amely felé csak haladni lehet, de elérni nem, így bármit is képzelünk bele, az csak egy vízszintes csík marad. Aki távlatokra vágyik, befelé néz.

Másképp mondom: 12

SPACE INVADERS AGAINST RACISM

amikor nagyon nehéz, és nagyon elvágyódom innen (akárhová is, de leginkább egy másik, barátságosabb univerzumba), akkor kimegyek az utcára, a lábamon, mindkettőn, és előbb-utóbb történik valami, ami miatt megint tudok egy ideig mosolyogni.

a fiú a nyugati aluljáróban, táblával a nyakában, miszerint kürtőskalács a mekdonálccal szemben.

az utcai bódés, aki fenyőágas izéket árul, és türelmesen magyarázza a bundás nyanyának, aki lenézően turkál a fenyőágak között, h virágért tessék az oktogonra menni, és közben még van időnk lopva egymásra is mosolyogni a nyanya feje fölött.

a török ételárus fiú, akivel 2 mp szemszex felér egy mással töltött, komplett éjszakával.

a mókusok a margitszigeten.

a körúti virágárusnő, aki 50 éves létére színes parókában dolgozik szilveszterkor, és felszólít, h próbáljam ki a trombitát (ellentétben a r******* üzletlánccal, ahol van pofájuk ún. kis hajókürtöt árulni dec. végén (gyártotta özv. izéné, kiskunhalas), ami nem szól, mert (a felirat ellenére) valójában távcső, de legalább jól be van csomagolva, h ne is lehessen kipróbálni).

a pénztárosnő a sparban, aki figyelmeztet, h nála nem lehet bankkártyával fizetni, mire elújságolom, h ennek köszönhetem a helyemet a sorban; erre rám mosolyog, és felhívja rá a figyelmemet, h utolsókból lesznek az elsők.

és akkor még nem is szóltam arról a határtalan örömről, ami akkor fog el, amikor mindezek után hazaérek (a fülemen is lóg valami, szokás szerint), és végre magamra zárhatom a csengőtlen, telefonkikapcsolt, inprivate brózeres szálláshelyem páncélajtaját.

ha pedig emberi szóra vágyom, bekapcsolom a dunatévét.