A mellékhatások tekintetében

by

… kérdezze meg gyógyszerészét, aztán ordítsa le a haját, ha faszságot mond.

Marci köhög mint állat. Ezzel az ugatós, száraz, kínzó-fullasztó-öklendező köhögéssel, amit alanyi jogon is ismerek és magam is rémesen utálom. Más baja egyébként nincs, jókedvű. De valamit kéne csinálni ezzel a köhögéssel, ha másért nem, mert balasetveszélyes, de egyébként is kurvaszar hallgatni.

Tolok egy SMS-t az annyának, hogy mit kell köhögésre adni a gyereknek, mert egyrészt itthon nincs semmi, másrészt nem akarnék improvizálni egy 16 kilós gyereken. Meg is jön a válasz, hogy Lándzsás Útifű Szirupot vegyek a patikában, komoly gyógyszert amúgy se adnának recept nélkül.

Megyünk a patikába, Marci továbbra is borzalmas hangon köhög, a patikában piknikelő öregasszonyok sápítoznak és hüledeznek, szegény gyermek stb. Szó mi szó, tényleg szánalmas látvány, de én tudni vélem, hogy a kényelmetlenségen túl nem igazán veszélyes. Sorra kerülünk, mondom a patikusnőnek, hogy Lándzsás Útifű Szirupot szeretnék. Erre megkérdezte, hogy hány éves gyereknek lesz? (mondtam én egyáltalán, hogy gyereknek lesz? mindegy) mondom 5.

Erre ilyen fontoskodó hangon elkezdi nekem magyarázni, hogy nem kéne ezt kisgyereknek adni, mert ez alkoholos. Nézze, ide van írva, hogy 50%-os alkoholos oldatban. Megtorpanok, igaza lehet, hűha, erre nem is gondoltam. Átfut az agyamon, hogy ha az anyja évek óta ezzel itatja ezt a szegény kisfiút… Ekkor még fenntartások nélkül bíztam a patikusban, hiszen az a dolga, hogy ilyeneket jobban tudjon, akár még az anyjánál is.

Nem készültem B tervvel, csak annyit sikerül kinyögnöm, hogy biztos-e ebben az alkohol dologban, mert a gyerek anyja kifejezetten ezt kérte, de akkor ajánljon helyette valamit. Azért közben azon is elgondolkodtam, hogy vajon miért nem mindegy, hogy hány éves a gyerek. Ha 8, 10 vagy 12 akkor már szabad berúgatni 50%-os alkohollal, csak 5 évesen nem? Mindegy, ő tudja, ő a patikus.

A patikusnő meg úgy néz rám mint egy szörnyetegre, a Marci ezalatt folyamatosan ugatva köhög, ráadásul kurvára utálja a patikákat, rángatja a dzsekimet, menjünk már innen a faszba, teljes a káosz. Mondom a nőnek, hogy mostmár legyen valami, de a nő felváltva tanácstalanul bámul maga köré, vagy rosszalló pillantásokat lövell felém. Én még tartom magam, bár kurvára nem tetszik a stílus meg a hangnem (ez a nő maximum a gyóccerészem, de nem az elöljáróm, mégis mi a faszt képzel).

A ricsajra aztán előjön a főnökasszony, hogy miben segíthet. Mondom, hogy mivan, hogy utifű, hogy alkoholos, és hogy akkor most mi legyen. Ó hát az semmi probléma, rá van írva, hogy 6 hónapos kortól adható, az alkohol pedig csak egy technológiai eljárásra utal (vagy mi).

Megnyugodtam, és elszégyelltem magam, hogy az annyáról miket gondoltam, kifizetem a szirupot és elhúzunk.

Fél óra múlva a játszótéren még mindig ezen dühöngök, és azt számolgatom, hogy ez a sarlatán a maximum havi 200 dollárt érő munkájáért nyílván kap legalább 600-at, amből aztán plazmatévét vesz devizahitelre, hogy jobban lássa a Győzikét meg a Maunikát. Ha júliustól a 600-ból levesznek 50-et, akkor meg megy hőbörögni a Kossuth térre, mert az neki jár.

És minden napra, minden órára, minden négyzetméterre jut egy ilyen.

Megszorítást! Különadót! Szociális korlátozásokat MOST!

Tags: ,

13 Responses to “A mellékhatások tekintetében”

  1. ja, a lándzsás útifű tényleg jó. Ugye hatott is?

  2. Cough syrup! De azonnal! A landzsas utifulevel meg a furdovizbe.

  3. jó, tudom, lándzsás útifű szirupot kellett volna írnom,de mikor észrevettem, erőnek erejével visszafogtam magam, hogy ne javítsam ki :)

  4. :) :) Most, hogy irod, szinte erzem a vivodast! :)

  5. Sajnos nem használt, sőt, estére még látványosabban romlott a helyzet, és csak remélem, hogy nem a sarlatán szipirtyó hibájából. Az ő érdekében.

  6. nem írok semmit, nem írok semmit, nem írok semmit, NEM ÍROK SEMMIT!!!
    sikerült.
    nem volt könnyű.

  7. Irjal, baby. Gyogyits.

  8. minek?
    én nem köhögök, nekem annyi elég.
    aki kifejezetten kéri, annak adok tanácsot.
    a többi fulladjon meg.

  9. Mert gyerek, azert.

  10. mert gyerek, azért mi?

  11. ha gyógyszer kell, akkor biztosan sokféle van, ami jó. az ilyen fullasztó, rohadt fajta köhögésre még jó használt a sinecod szirup (nem tudom, hogy kell írni).
    nálunk még bevált a hagymatea is, ami számomra iszonytató szaggal bír (a kakukkfű miatt), de a gyerek mégis szerette és erősen csillapította a köhögést.

  12. Kéremszépen.

    Köszönöm a jótanácsokat, de főállásban nem én törődök a gyerek köhögésével, továbbá az ismert konfigurációban nekem a témában csak kérdésem lehet, véleményem, neadjisten tanácsom, pláne elvárásom az nem.

    Tehát szigorúan magánvéleményem szerint egyébként: a köhögés idővel úgyis elmúlik magától, minden kezelés dacára.

    Továbbá tudok egy remek gyógymódot a tüdőrák házilagos kezelésére is.

  13. elmúlik hát, de mégis rossz neki, aztán az ember csillapít, ha tud, főállástól függetlenül, nemigaz?