Olcsóbb lett a vizelés!
Wednesday, January 20th, 2010 by

Holnap, vegre, holnap este hetkor Ulrich ravag a borre, Hetfield majd ugy tesz, mintha enekelne, en meg majd ugy, mintha piszokul elveznem. Iszom is majd hozza, hogy a picsaba ne?, van amit alkohol nelkul nem lehet, vagy legalabbis nem erdemes. A fekete, hasznalt Metallica-polo feszul erosen, es nem mellkasban, de uj poloban koncetre menni csirasag. Holnap: rumble.
Anyamek keves dologtol tiltottak gyerekkoromban. Nagy nono volt az alkohol, barminemu formaban, kiveve Szilveszterkor, nomeg, valami fura oknal fogva, Husvetkor, mikor Anyam RomKat egyhazfi unokatesoja latogatott minket. Nem szabadott meg verekednem, mert annak mindig sulyos retorzio lett a vege Apam reszerol. Bokszolni bokszolhattam, mig egy izben csunyan el nem vertek a majam, mert utana mar azt sem. Ami pedig a legnagyobb antikrisztus volt, az a motorkerekpar. Minden unokatesomnak volt, es nem ertettem, hogy ha azoknak a felelotlen kis hulyeknek lehet, akkor nekem miert nem. Vettem magamnak egyet egyszer nyolc par postagamabert, de Apam megmakacsolta magat, es vissza kellett adnom a Verhovina markaju, egyebkent nagyon uncool szerkezetet. A tulaj visszavette, de a galambokkal kapcsolatban oda nyilatkozott, hogy elrepultek, ami nyilvanvalo faszsag. Naiv voltam, vartam azert oket otthon, majd harom nap utan leesett, hogy megettek a galambokat Baksaek, szimplan es egyszeruen. Az eset elobb verbalis konfrontaciohoz, majf fizikai abuzushoz vezetett, amibol majdnem feljelentes is lett a Baksa-szulok reszerol, de Apam elsimitotta az esemenyek hanytorgasat, amit kovetoen egy egesz csoppet felpofozott, csak a rend vegett.
Azert jutott csak eszembe, mert az elmult honapokban a kovetkezo dolgokat szereztuk be a kedvessel: Triple Secet, mert egy bulin egyszer ivott csoppet, es ugy emlekezett, hogy jo. Csatolva, mintegy, lett hozza Cointreau is, hogy azert ne legyen akkora a csalodas. Beiratkozott boksztanfolyamra, mert megismerkedesunk hajnalan emlekezete szerint baromi jokat bokszoltunk (nem bokszoltunk, o verekedett, kesztyuben), de en nem tudom tanitani. Tegnap meg vettunk neki robogot.
A koztunk levo korkulonbseg tetemes, es ha eddig voltak is ketsegeim afelol, hogy a gyerekemnek kezelem bizonyos szempontbol, immaron nincsenek.
Az elet szep, mellekszalon.
a villamoson ültem. rosszkedvű voltam. nem volt nekem akkoriban könnyű.
velem szemben egy kisgyerek.
a kisgyerekeket nem villamosülésre méretezték. nem tudják behajlítani a lábukat, mert nem ér el a térdük az ülés végéig. úh rugdosott. nem direkt, de akkor is.
nem szóltam rá. az anyja se. de elég csúnyán néztem. akkor egyszercsak kinyitotta a tenyerét, és nekem adta a vadgesztenyéjét.
jó sok éve történt ez.
a gesztenye megvan még.
szeretem a kést. csillog és hűvös. nemigen vágom meg magam. égetni annál inkább. mégis szeretem a tüzet is. szóval. mikor a sajtkést vettem. ajándékba. amikor leszedtem a polcról, onnantól követett a biztonsági őr. szép az a kés, nemhiába került annyiba. nálunk otthon sose volt éles kés. utáltam azt a szerencsétlenkedő nyiszálást nagyon. aztán meg a kard. az még milyen szép. és a tőr. apámnak van egy levélbontó mávos tőre. na az nem szép. aztán TJ, a zsarnok. (ő volt az egyetlen, akinek hazudtam. vagyis nem mondtam meg neki. h megcsaltam. azért, mert rám szólt, h soha többet ne vegyem fel a pulóverét. akkor nem szóltam semmit, de reggel egyenesen hozzád mentem. emlékszel? nem lepődtél meg, épp vitted vissza a pornófilmeket a kölcsönzőbe. mondtad, bezársz, nehogy meggondoljam magam, és megszökjek. addig turkáljak nyugodtan a cuccaid között. szerettem azt a lakásodat. nemtom, mennyi időn keresztül csináltuk, de mindkét combom kékzöld volt a csípőcsontodtól. nagyon sovány voltál akkor. szeretlek ám, azt tudod.) szóval annak volt tőre v mije. az hűvös volt. főleg a felhevült hátamon, amikor megkérdezte, h képes lennék-e megölni a magzatunkat. amikor fel mertem vetni (persze közben, mikor máskor), h így kéthavi ismeretség után esetleg nem lenne baj, ha védekeznénk. akkor két gyereke volt már, két különböző nőtől, egyik se élt vele. vannak ilyen mániákus gyerekcsinálók. és nem volt hajlandó semmire, kivéve, h szedjek gyógyszert. naszóval az hűvös volt. és annyira abszurd az egész, h ülök egy pasin (mert mindig nekem kellett felül lennem, kivéve, ha szoptam), aki a hátamnak szegezi a tőrét v mijét, mert meg mertem említeni, h én megyek abortuszra, nem ő, ha egyszer nem húzza ki időben. most akkor csoda, h nagy női düh van bennem, ha nyitogatom a gátam?:)
mikor ferihegyen laktunk, és 3 műszakban dolgoztam, ha délelőttös voltam, fél 4-kor keltem.
mikor fél 4-kor kelsz, már lefeküdni is szar.
mikor 1000 ft volt a kajapénzünk egy hétre, eléggé meg kellett gondolni, h mire.
mikor elment egy repülő, vele ment a ff tévé képe.
mikor a buszhoz mentem, átmenekültem egy másik (szintén nem aszfaltozott) utcára, h ne kapkodjon a bokám után az a rohadék kis dög.
mikor bepenészedtek a ruháim a szekrényben, nem örültem.
mikor ülőkádban kellett fürödni a hideg konyhában, akkor se.
mikor nem volt mosógépünk, csak egy ugrálós centrifugánk, többször is meggondoltuk, mikor mosunk.
viszont mikor a teraszon megfagytak a száradni kitett ruhák, jó illatuk lett.
mikor a kert végében volt a budi, télen nemigen jártunk ki pisilni.
mikor az anyám kijött egyetlenegyszer, azt mondta, nyárikonyhában lakunk.
mikor havonta max egyszer kelek órára, viszont 10 e-ért veszek sajtot és csokit, mikor a balatonon olvasom a blogot a mobilomról, mikor bármikor bárhová tudok repjegyet venni, mikor az étlapon nem a jobb oldalt nézem, akkor tudom ezt a helyzetet értékelni.
vö: cipősdoboz
- szia.
- szia. hová?
- kelenföld.
- ok. honnan ilyen későn?
- hát… tudod, van egy szerelmem. A szerelmem. nála voltam. most először. és ott volt a barátnője. először az ablakból leselkedett, aztán be is jött. én meg el.
- huh. figyelj, kinyomtatom a számlát, és add oda neki.
- nem vagyok én olyan.
- de tényleg. mondd meg neki, h te egy csodálatos éjszakára számítottál, erre ez lett. az a minimum, h kifizeti a taxidat.
- adsz egy cigit?
- aha. de ez az utolsó. menjünk el a benzinkútra venni.
- jó… de te dolgozol… nem akarlak feltartani.
- ne törődj vele.
*
- tudod, amikor amszterdamban voltam, hú az nem volt semmi. nem sok időm volt, úh egy nap alatt benyomtam mindent. de nekem semmi sem árt. na és megyek a kocsival így cikkcakkban, kurvalassan, és jöttek a rendőrök. én meg mosolygok rájuk, h namivan. egy ideig basztattak, de aztán ők is elkezdtek röhögni.
- :).
*
- a másik meg, ami durva volt, a kutya. így simán rám támadt. a karomat odarántottam az arcom elé, így csak abból harapott ki egy jókora darabot. de nekem semmi sem árt, tudod.
*
- van nálam mindig egy pokróc hátul. tudod, sose lehet tudni.
- :) képzelem, milyen utasaid lehetnek.
- hát ne tudd meg.
*
- te, én most már hazamegyek. mégiscsak dolgoznod kéne, meg kurva késő is van.
- ok. itt a számla. 2ezer. de csak egyet adjál.
- nane.
- de.
- köszi.
- és legalább adj egy puszit.
- ok:)
- a keletinél szoktam lenni egyébként. ha akarsz, ott megtalálsz.
***
mindketten tudtuk, h sose látjuk egymást többet.
…mert hiaba keressuk egymason,
egymasban
boldog csokjaink nyomat:
nincsenek boldog csokjaink
nem is voltak
nincsenek boldog csokok
Ahogyan elveszett a mult is
utolso darabja egy tavcsovon keresztul
intett mosolyogva
es vege.
Vilagok zarulnak le
korszakok valnak semmive
es csak lassan csirazik az
ami talan eros lesz egykor.
Szomoru szelek kiserik
a pusztulo multat,
s a szuleto jelen is
boldog-szomoru tajak kozul probal
a felszinre torni.
Kuzdelmes vilag.
Furcsa tukrok remkepei,
a viszolyogtato jelen erot mimelo kaosza probal
megfojtani mindent,
ami kifele igyekszik
es hiaba keressuk egymason
egymasban
hajdani onmagunkat
hiszen talan csak ez a mindenre ranehezedo kolonchalom
volt vekonyabb
es hagyta elni sosemvolt boldog csokok csaloka igeretet.
*
(arra viszont nem szívesen emlékszem, h mér STD a subject:)
a drogos. az volt a monogramja, mint neked. csak neki nem fordítva. mint neked.
jó volt vele. mikor először, akkor már rég nem. végre elköltözött az, akit annyira nem akartam, h elköltözzön, holott jól tudtam, h onnantól csak jobb lesz. és onnantól csak jobb lett.
halottak napja volt pont.
pizzériába mentünk. nagyon kajaszag volt.
tetszett. rutinos volt és laza és vidám és sokat nevettünk.
nem volt erőlködés, se izzadságszag.
többórás dumálás, majd kis vita, h merre.
én szeretek máshol, de akkor haza kellett mennem.
benzinkút, whisky (fúj), cigi.
előtte nem ittunk, merth vezetett, ugye.
utána se sokat. nem kellett.
jó volt. a farkán ülve vettem be az antidepresszánst. whiskyvel.
beszélgettünk. sokat. előtte, utána. közben.
akkor mondta, h cuccozott. de már leállt. persze nem volt igaz.
heroin. nem szúrni, szívni.
közben munka, sok munka.
sok agya volt, szerettem az agyát.
18 évesen öngyilkos. gyógyszergyűjtés egy évig, elvonulás vidékre. a szállodában találták meg.
aztán intravénás seropram. jah, én is azt vettem be a whiskyvel akkor.
reggel előbb ébredek.
én ott hagytam volna, levéllel, kávéval, kulccsal, mert én egy ilyen vagyok.
akinek van emberismerete és/vagy aki naiv.
de felébredt.
szépruhás sminkes én kicsiszájába nemkicsi farka tövig.
énszeme könnyes a fuldoklástól. szerencsére nem festi. az én.
jó volt.
behozott dolgozni. nem végig.
aztán elfelejtette, h az irattárcája a kesztyűtartóban. aszitte, nálam hagyta.
nem találta a számomat, felhívta az abban az utcában lévő olyan cégeket, csak pont minket nem.
frászt kapott.
aztán megtalálta, felhívott, h. meg h mikor.
már aznap??? nane. mondom én. nem azért, csak télleg.
aztán eltűnik. fura lesz. barátokhoz megy, napokig ott ragad. nem nehéz kitalálni.
aztán még egyszer találkoztunk. nála.
szombat du, after.
asszem, akkor jöttem rá, h tetszik v se, de én igenis normális vagyok.
mihez képest, ugye.
tehát after, belottyadt arcok, fű, cigi.
ami engem illet, én egy kislánnyal labdáztam a kertben…
aztán mindenki el. maradunk. ketten. minek?
egy idő után megkérdezem, mer télleg nem fér a fejembe: mér nem dugunk?
aszondja, kívánlak, de az agyam letiltja.
kimegy zuhanyozni.
nézhetlek? persze.
kiveri közben.
kimegyek.
utolsó nekem írt mélje idézet.
naszóval ha írsz nekem, és meglátom a feladó helyén a monogramodat visszafelé, ő jut eszembe.