Egyremegy

2011. november 15., Nickelsdorf

Stirlitz, kezében két kanna olcsó osztrák fűtőolajjal mélán bámulja a Wilkommen in Ungarn! táblát.
- Hmm… nem szabadna jövedéki terméket magáncélra behoznom a Matolcsy szerint – gondolja Stirlitz.
- Meg a jó hülye schengeni kurva anyádat, bazmeg te idióta! – gondolja a gázolaj.

megyek, mit megyek: rohanok; mit rohanok: repülök; viszem a szegénydolgozónak a lazacos szendvicset a nordseeből, a csokis brownie-t a costából, a narancsos-étcsokis marcipánrudacskákat a szamostól (meg az angolpuncsot); a fülemen lóg az újretikül meg a derékmelegítő (nem fűtök; hamarosan úgyse lesz fűtés); gyalog megyek, pardon: loholok fel a lépcsőn (hamarosan úgyse lesz lift); és kibomlott hajjal, kipirulva, boldogan újságolom, hogy:
egyre több bolt zár be!
*
igazából nem értem, miért csodálkozom azon, h szinte senki se ért. meg.

az_anonymus_meghekkelte_a_new_york-i_tozsdet

minden_mozdithatot_eladnanak_a_vegtorlesztok

megint_gyogyithatatlan_lesz_a_tripper

– Csip-csip!
– Minek jöttél?
– Nem én jöttem.
– Persze, Ő hozott.
– Egy doboz hozott.
– De Ő hozta a dobozt.
– Egy kéz hozta.
– Az Ő keze.
– Nem hiszek benne.
– Majd rájössz.
– Látom, itt is van etető.
– Ez nem ilyen egyszerű.
– Odamegyek csipegetni.
– Nem lehet csak úgy!
– De miért nem?
– Mert akkor Ő megharagszik.
– És akkor mi van?
– Nincs benned tisztelet.
– Jó, mit kell tennem?
– Azt a sarkot kell kocogtatni.
– Ne már!
– Te tudod, a te életed.
– Aztán végre ehetek?
– Ha nem jön a szögletes fény.
– És ha jön?
– Akkor jönnek belőle a hangok.
– Attól még ehetek, nem?
– Miután válaszoltál a hangoknak.
– És ha én inkább megszököm?
– Legyen eszed!
– Miért, akkor mi van?
– Utánad megy Ő, és bosszút áll.
– Jaj, most beszartam!
– Az itt nem gond.
– Itt bárhová lehet???
– Persze, az Ő kegyelméből.
– Ő nem is létezik…
– Akkor hegyekben állna a szar.
– Melyik sarkot kell kocogtatni?

- hát, abból 50e egy darab.
- egy???
- igen.
- és mennyit érdemes venni minimum?
- tízet.
- de hát az félmillió forint!!! na nem, annyit nem. de ha kevesebb, akkor meg nem éri meg a költségek miatt, nem?
- hát nemigen. bár ha duplájára nő, akkor bőven behozza a költségeket.
- jah, ellentétben azzal, ha felére csökken…
- hát az igaz, h a dohányosokat nagyon üldözik mostanában…
- naja, de háborúban jól jön a dohány!
- igaz. és a PM az egyik legnagyobb.
- akkor nem vszínű, h csődbe megy, felvásárolják, megfuzionálják, felrobbantják, mittomén? najó, akkor vegyünk 8-at. a többit meg egyenlő arányban osszuk el a többiek között. összesen hogy állok?
- összesen mínuszban.
- még szép, elvégre válság van v mi. nem baj, rakjunk még bele, én bízom bennük. a repülő csődbe ment már?
- nem. de egy másik igen.
- jah, az izlandi, azt tudom. és a bányám?
- nem engednek az árból. és hát eléggé bizonytalan is.
- azért vagyunk ott, nem?
- úgy értem, pénzügyileg bizonytalan a helyzet.
- én is úgy értem. és akkor mi lesz, ha nem engednek? akkor mit veszünk?
- pl orosz papírokat.
- jézusom… najó, ezt majd megbeszéljük.

aggódunk? bevallom, én nem. amíg piros dolgokat lehet kapni:P

(azt meg sose értettem, mér vesz bárki bármi olyat magának, amire nem telik neki.)