ez az anarchista szemét, ez a levespapagáj szabadlábra helyezte magát!!! max 3 óra alatt kirágta magát a kalitkából (az etető szétszerelésével), és mikor hazaértünk, néma csönd és papagájtalan kalitka fogadott. miután sem a szekrény, sem az ágy alatt nem volt, arra jutottam, h nyilván kirepült a fürdőszobába, majd a kisablakon át az utcára. megsirattam, eltemettem, közöltem urmával a szomorú hírt, majd (tanácsra) elkezdtem kinyitni az ablakokat, hátha visszajön (igen, én hiszek a csodában). és amikor elhúztam a függönyt, kiderült, h ott ült mindvégig a fűtőtest felső csövén, és kissé unott, sztoikus, álmatag pillantással végignézte, h tűvé tesszük érte a lakást.
na akkor röviden felvázoltam neki szomorú jövőjét, ha nem megy vissza azonnal a kalitkába. persze szart rám, hátra csapta a fejét, és elaludt.
most éppen a szekrény tetejéről pofázik, és dögöljek meg, ha nem azt kezdi mondani (így két és fél nap után), h feri.
nobel-díjas zsenipapagájom van.
de azért még megfőzöm levesnek, csak kerüljön a kezem közé.