Egyremegy

Ez az ev nem az az akacos ut, amin vegigmennek meg egyszer. Elfaradtam, mindenfele puha fogu koddemonok szaggattak a lelkem, es a testem is kapott jopar pofont. Nem volt se tanc, se kasztanyettabol ivas, de megcsak fajtalankodas se. Egyik kezemben vizeskotel, masikban habvero, husomban horog, a horgon lanc, a lancon marhavagon, telistele negyedelt alpakakkal. Sin egy szal se, a tengely szaraz, a kerek pedig nagyon docog, mert az a kurva murva durva.
Megijedtem am iden nyaron nagyon, es meg most is felek egy kicsit. Hurozatlan teniszutovel kellett szivarvanyos oklere halasznom a zavaros bokaig eroben, de mindezt egyenes derekkal kellett kiviteleznem, es szolt, aki szokott, meg amugy is nyilvanvalo volt, hogy ha nem lesz sneci, akkor meghalok, vagy valami meg rosszabb, szoval, ugyesen kellett banni azzal a teniszutovel. Mint egy sebesz, ugy manovereztem a picinyke, am budos hullamok kozt, egy vegletekig megremult, remego vallu, szeles mozdulatokkal operalo, igazan nagy foldmuves chirurg, akinek a legprecizebb muszere a balta. Hoppa, balta… Es megis, megis, lett eleg hal, van es lesz elet, igy megnyugodhatnek, ha tudnek, de nem tudok, es ezen mar az alkohol se, leginkabb azert, mert mar inni is elfelejtettem.
Belevarrattam a borombe harom no meg a felesegem nevet, fekete tentaval a vekony borombe, hogy csak ugy frocsogott a barnaskek verem, remelven, hogy attol majd minden jobb lesz. Es, basszajba, jobb lett. Aelet furtsa…
Osz van, elfekszem, gombolydeden, talan mosolyogva is egy picit. Hullott makk vagyok, agyam lapulevel, takarom a hit, ejjeli lampam a remeny, a tel egy marok szeretet, es persze tisztasag, klaritas. Jo, hogy veget ert a kaszak suhogasa, mert nem sokaig birtam volna. S hogy mondtam volt, ez az ev, ahogy eddig van, hat, feler egy allvabaszassal az akacosuton. Az osz szep, konok tokok gorognek a maguk utjan, az elet abbahagyja a szukolest, es bar meg remeg kicsit, meg lelekben hetret van gornyedve, de azert mar nezegeti, hogy az a paraznan tiszta forras, az most akkor edes, vagy esetleg van benne egy doglott wombat?
Most a dolgok tulnyomo tobbsege szep, es joval tobb mint feluk jo is. Mazel tov!

tompa fények

kéred

kérek

nehéz sóhaj

édes méreg

lassan méred

várlak téged

téged nézlek

húz a véred

szép kedvesem

kellesz, érzed

vágyban égek

érted

érted

hajad, bőröd

becézésed

szép nézésed

lelked, fényed

szép az inged

félek

féltlek

részeg vagyok

vagy tán részed

hát meglett végül, meg bizony, néhány hét csavargás után, a viharokban, esőkben, zimankókban, sok-sok kerületen keresztül, és átkelt a Dunán is, és mikor egy jótétlélek felébresztett a korareggeli telefonjával azzal, hogy mikor megyek a kutyámért, hát persze, rohantam :)

és elfoglalta a kosarát és a világon semmi baja, nagyon stramm kis jószág.

teljes létszámban vetjük bele magunkat a nyárba!

az jutott eszembe, hogy ideiglenes befogadásra (vagy hogyhívják) jelentkezem egy kutyáért, amelyiket  ma találtak, nem messze innen… 

 csak amíg meglesz a gazdája

hallatszott ki ma reggel egy autobol, ami lehetett volna akar nem is tulontul meglepo, mar azon tul persze, hogy borderline gusztustalan, de az esetre konkretan Bethesda kozepen kerult sor. Ablak letekerve, a pasi utemesen bologat a “Most kell eldontenem” c. eposzra, reggel het, szurkeseg, dogmeleg, verejtek, bicikli, husz perc tejsav kuszobon, pulzus negyedik zonaban, 170 korul, es olyan magatol ertetodoen mondtam a szemebe nezve, hogy “nebazmeg”, ahogy anya csokolja meg gyermeket. Nem az beszolos, lesajnalos “nebazmeg” volt ez, hanem inkabb az a fajta, amit szeretettel mond az ember, mint amikor egy uveg hazi szilvat kap az ember ajandekba a baratjatol, csak ugy, apropo nelkul.

hókristályok a tüdőmben, sókristályok a bőröm alatt, és egy kurva nagy jégszilánk a szívemben.
- óvatosan vegyen levegőt, akkor kevésbé fáj.
- és ha én egyáltalán nem akarok?
*
- mit szeretnél legjobban, kicsikém?
- egy világkörüli utat. egy nagy házat sok virággal.
azt, hogy este legyen, lefeküdjek, valaki átöleljen hátulról, lassan elaludjunk, és egészen biztos legyen, h sohatöbbet nem ébredek fel.
*
- tudja, nálunk nem divat szenvedni. se feltűnősködni. mi csendben, elegánsan vérzünk el, kizárólag befelé, kínosan ügyelve, nehogy összepiszkoljuk a kárpitot.
*
- milyen szép a bőröd a sok alvástól!
- vajon ha a kómásoknak nem lennének felfekvéseik, jelentkezhetnének testápoló-reklámbőrnek?
*
- nézd, lélegzik a függöny!
- szegény.

Vegul Recovery lesz a cime az albumnak, es oszinten szolva igencsak orulok neki, hogy megjelenik vegul. Egyszeruen kell a biciklizeshez, nincs mese, nem szinkopal ugy senki, ahogy Marshall Bruce Mathers III.
Ketszer 110 merfold kivett belolem sokat. Elfogyott a kraft, oda a mojo, kifujta a szel, kiaztatta az eso.
Majus vegen 200 merfold, egy nap, Upstate New York.

Ma délelőtt először a Budaörsi úton, aztán a Villányi úton láttam fickókat, akik kezüket lelkesen lóbálva vadul stoppoltak a buszmegállók környékén. Először nem értettem, mégis hogy képzelik ezt, mert akkor még nem tudtam, hogy létezik ez a BKV-pótló mozgalom. Rövid összefoglaló:

A BKV-pótló Mozgalom 3 szabálya az autósoknak:
1. Írd fel egy A4-es lapra melyik városrészbe mész.
2. Tedd jobboldalt előre a szélvédő alá.
3. Ne kérj pénzt a fuvarért.

A BKV-pótló Mozgalom 3 szabálya a gyalogosoknak:
1. Csak azt az autót intsd le, ami a te irányodba megy.
2. Csak akkor beszélgess, ha a sofőr is beszélgetni akar.
3. Kedves dolog, ha van nálad 100 Ft megköszönni a fuvart.

A buszmegállók az alapértelmezett találkozópont, a KRESZ szabályait azért ne
felejtsd el teljesen!

Úgy döntöttem, hogy holnap én is beállok egy buszpótló járatba, ha lesz rá érkezésem.

A közösségi erőfeszítéshez egyelőre az alábbi produkcióval járultam hozzá:

Interaktív viszonylattábla-szerkesztő szoftverprogram:)

A fejleményekről természetesen részletesen beszámolok:)

Michigan havas.
Chicago valoban szeles es iszonyu hideg, de diszno SMS-eket kapni es Lady Gagat valamint Sinatrat karaokizni a helyi veteranok klubjaban: priceless.
Indianapolis lapos es felejtheto, akarcsak az Avatar.
Columbus meglepoen szep, az odavezeto ut kevesbe.
Washington az otthon, egy darabka megzabolazott ter.

Elvittem szegeny vazat egy kinia gyerekhez, aki a szinten kinai (helyesebben ABC, american born chinese) cimboram szerint az epoxikarbon Beethovenje, hogy kezratetellel gyogyitsa. A muto egy garazs, amitol a bizalmam odalett legott, mert tele vagyok prekoncepciokkal. A villat kidobta, a kormanyom torott, a stucni kesz… A kerekek, nos, azok eltortek.  Amde! A vaz, a vaz az mentheto! Azon tul viszont semmi. Kell-e tobb, viszont, kerdem en?

A second coming lovasai a kertek alatt  cserkelnek. Am ha Choi elbaszta a ragasztast, akkor nagyon meg fogom utni a bokam. Mondjuk szolt, hogy ride at your own risk.