Egyremegy

helyett
mikor jöttem haza vonattal, egyedül, még szinte gyerek voltam, nem is szinte, hanem tényleg, és összeismerkedtem a vonaton azzal a jófej fiatal anyukával meg a kislányával (2), aki pont olyan anyuka volt, amilyen én is szerettem volna lenni akkor, mert akkor még pontosan tudtam, h milyen szeretnék lenni és mikor mit szeretnék csinálni majd és hogyan kell élni, de mire eljött a mikor ideje, már nem tudtam sajnos. 
viszont már akkor is olyan voltam, mint azóta is, h elmeséltem neki, a vadidegennek, h miért is megyek haza pont most, hát azért, mert találkozom vele, akit ott ismertem meg pár napja (és ő lesz az, aki majd egy év múlva elveszi a szüzességemet — ezt nem mondtam), és fecsegtem összevissza, mert boldog voltam, mégiscsak az első fiúm (najó, a második, de vele csak csókolóztunk, és különben is elhagyott, igaz, ez a szóbanforgó is el fog, és talán ott döntötte el végleg az a szerencsétlen kötődésképtelen tudatalattim, h ezentúl én akarom elhagyni az összes többit, de hol volt ez még akkor), és várni fog az állomáson!
és mi lesz, ha nem vár, kérdezte a jófej anyuka, akinek a kislányáról nem látják, h lány, panaszolta (holott egyértelműen látszott rajta), és aki most már felnőtt nő, ami annyira furcsa, h el se tudom képzelni.
hát ez nem jutott eszembe, mondtam, és tényleg nem jutott, és most az kívánkozna ide, h mert ugye akkor még naiv és ártatlan voltam és még nem tört meg az élet, de az az igazság, h nem hiszem, h most megfordulna a fejemben ez a lehetőség, h esetleg nem is lesz ott és akkor sohatöbbet nem látom, mert hiszen nem is tudok róla semmit, csak a nevét meg a szeme színét meg h milyen érzés a kezében a kezem.

és mindez csak azért jutott eszembe, mert pontosan holnap lesz 25 éve, h megismerkedtünk.
és ez meg azért érdekes, mert asszem, ezen kívül egy ilyen dátumra se emlékszem, mert igazság szerint egyáltalán nem sok dátumra emlékszem a születési időmön kívül (miközben meg egy csomó számot tudok kívülről), mert nem vagyok egy ilyen ma 3 és fél hónapja ettünk először együtt lazacot az ágyban számontartós típus.

közben eszembe jutott, h vsz inkább júliusban volt, július 25. mindegy.

This entry was posted on Thursday, June 24th, 2010 at 18:22 and is filed under emlék. You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed. You can leave a response, or trackback from your own site.