Ismeretlen ismerősök

by

Az ismeretlen katona sírjának lényege, hogy az ott impregnált magasztos hős ismeretlen. Nomen est amen! Amint elkezdjük firtatni akár csak azt, hogy mikor vagy melyik fronton múlt ki a benne nyugvó konkrét személy, az oda zarándoklók többé nem tudják már elhunyt szerelmük, pótolhatatlan rokonuk, busás örökhagyójuk vagy jófej szomszédjuk földi maradványait odaképzelni. A rendkívül sok ismeretlen helyen nyugvó ÖSSZES rettenthetetlen hazafi helyett vetül az ott nyugvó random biokomposztra a végleg megtört szívek millióinak mélyéből előtörő összes szeretetsugár.

Az ismeretlen katona sírja persze a megfogható világunkat a nagy semmiből létrehozó teremtőerővel képez analógiát, aki/ami felfogható ilyen megközelítésben a világegyetem összes általunk közvetlenül nem ismert emberének, ufójának, állatának, tárgyának és jelenségének – egyetlen fogalomra rávetítve.

Mintha az összes hősi halottat odavetítenék egy helyre, az ismeretlen katona sírjára – mintha az összes lényt, tárgyat és jelenséget odavetítenénk egyetlen fogalomra.

Ebben a feketelyukál is tömörebb, tér-idő kiterjedés nélküli absztrakcióban tisztelhetjük tehát a számunkra közvetlenül megnyilvánuló teljesség kapuját. A tisztelethez pedig abszolút elengedhetetlen, hogy ne firtassuk a részleteket: Ne mondjuk kéretlenül a síremléknél a mellettünk állónak, hogy „az én szép szál, hős fiam, a Sanyi teste bomlik itt le, az ismeretlen katona sírjában”, mert ezzel elrontjuk a másik örömét, illetve bánatát, na.

Szóval minden ilyen ISMERETLENHŐS-MEGNEVEZŐ szpojler igehirdetés a mások hite ellen elkövetett merénylet, miközben még az igehirdető hitét is ugyanúgy aláássa.

„Amiről – tehát – nem lehet beszélni, arról hallgatni kell.”

Aki ezt nem érti, annak meg kuss legyen.

Tags:

Comments are closed.