Oz gyimilsben halálut evék
byAz ember halálos elegy: „kettő az egyben”. Ezért van kibékíthetetlen ellentét az élő és szaporodó evolúciós produktum, és az ember mint személyiség érdekei között. Amint egyre több esze lett az embernek mint személynek, egyre inkább kiiktatta az evolúciót a saját biológiai lényének vonatkozásában. Csak néhány kiragadott példa erre a sok százból:
- Olyan embereknek is lehet már kotyvasztani vérszerinti utódot (béranyával, egy-egy vércseppből lassan már), akiknek sem a gyerekcsinálás, sem a kihordás nem megy, de még esetleg petesejtje, illetve spermája sincs, viszont mindenki máshoz hasonlóan joga van utódhoz, hiszen jogot formál rá.
- Felnőve olyan gyerekek tömegei is továbbörökítik génjeiket, akik még 100 éve is meghaltak volna jóval a nemzőképes kor előtt, vagy már születésük előtt, hiszen mindenkinek joga van az élethez, és punktum.
- Az, hogy ki örökíti tovább génjeit, lassan nem függ már semennyire attól, hogy milyen életképes, egészséges, erős, ellenálló, ügyes az illető példány, hiszen mindenkinek joga van az egyenlő bánásmódhoz, egyesek erre meg különösen rászorulnak.
- Képletesen szólva a hasukon csúszó, homályos tekintetű, renyhén hörgő, sorvadt, nyűglődő példányok is szép számban szakítják át az evolúciós futóverseny célszalagját, és ássák alá jóvátehetetlenül hitvány génjeikkel a biológiai faj jövőjét, pusztán azért, mert az orvostudomány és a bankrendszer vívmányainak vonónyalábja repíti őket előre, hiszen a civilizáció áldásai mindenkinek egyaránt kijárnak.
- Legfőképpen pedig az egyes újonnan elterjedő (vagy akár ősrégi) halálos betegségekkel szembeni természetes (evolúcióból eredő) védettség kialakulásának az esélyét is eleve kizárjuk, amikor a természetes szelekció évmilliók alatt zseniálissá fejlődött (bár kegyetlen gyilkos) gépezetébe beledobjuk a csavarkulcsot a védőoltásokkal, és egyéb általunk rafináltnak képzelt „nehogy már pont az én Ferikém haljon meg” orvosi praktikákkal, hiszen mindenkinek alapvető joga az orvosi ellátás és a mindenható vakcina.
Az evolúció, amit pár száz év alatt felülírtunk, kizárólag attól volt stabilan működőképes ennél milliószor több időn át, hogy a betegségben vagy alkalmatlanság miatt elpusztult, illetve az életképes utódot létrehozni képtelen, beltenyészett stb. egyedek természetes kiszelektálódásán keresztül lassan, de halálbiztosan fejlesztette a génállományt is, és ezzel életképességet és immunitást igyekezett továbbörökíteni, avagy végső megoldásként átengedte a helyet életképesebb versenyzőknek. Ez a véráldozat (megatajgetosz) úgy látszik, nem egyeztethető össze az ember mint személy értékrendjével, és a meccs utolsó másodpercében hirtelen elvettük a bíró sípját. Valósággal állattá kéne válnunk, hogy az emberiség mint evolúciós produktum fennmaradjon. Ha emberek maradunk, és kikapcsolva tartjuk a természetes szelekciót, akkor nem marad ember a Földön pár száz éven belül, mert aligha érthetjük meg olyan mélységig sebtében a gének működését, hogy biztos és villámgyors kézzel képesek legyünk manuális toldozgatással kiváltani az evolúció gigászi léptékű heurisztikus munkáját. Véleményem szerint azt csinálják, és olyan sikerességre vannak predesztinálva az erre szakosodott génfoltozó vargák, mint az egyszeri Pistike, aki úgy akar néhány ellenségtől könnyen megszabadulni a Nintendo Game Boy készülékén futó lövöldözős játékban, hogy leszereli a hátulját, és kvázi találomra elkezdi rövidre zárni az ott előtűnő processzor- és memórialábakat.
Számomra a napnál világosabb, hogy az ember biológiai érdeke (hulljon a férgese) és személyiségének embersége (mindenkinek joga van az élethez és az utódnemzéshez) kibékíthetetlen ellentmondásba került egymással, amely csak az egyik halálával végződhet. Viszont a biológiai lény halála az erkölcsös (emberi) személyiség kipusztulását is implikálja, míg a mostani fogalmaink szerint értelmezett emberi erkölcsnek a halála nem ölné meg a biológiai lényt. Persze az is igaz, hogy ki akar ott ministrálni, ahol egyszer már misézett.
Tags: uramfia
ha viszont kicsit távolabbra (vagy beljebb? nézőpont kérdése) réved a tekintetünk, rájövünk, h a test, mint olyan, puszta hordozója annak a valaminek, ami a lélekből és szellemből áll össze. márpedig ez a dolog, ez a halhatatlan dolog, azért kapta ezt a hitvány (najó, nem mindenkié:) burkot, h megtapasztaljon olyasmiket, amit lélekként kissé, hmmm, nehézkes.
na most a cél nem az, h tökéletesítsük a burkot a term. kiválasztódás által, lásd állatvilág, hanem az, h hagyjuk az ún. lelket, h megtapasztaljon (és jó esetben megtanuljon) mindent, amire szüksége van. na ehhez kell a test.
haviszont egészségesek, erősek és szépek vagyunk, mint a vitaminreklám, akkor, kérdem én, mégis honnan lenne annyi eszünk, h bármit is megtanuljunk? akkor csak nagypofával üldögélünk a tönkretett világ tetején (mivel sajnos okosak is vagyunk, elég okosak ahhoz, h tönkretegyük), annak biztos tudatában, h mi szartuk az egészet.
az emberre nem az jellemző, h szenvedés nélkül képes lenne tanulni.
szenvedni persze lélekként is lehet, de testben azért sokkal hatékonyabb, lássuk be.
egy halmozottan hátrányos fizikai adottságokkal rendelkező (és/v lelkileg sérült) lény előtt a csodálatos feladatok egész tárháza nyílik meg. (nem, nem vagyok cinikus. tudom, h belülről nem így fest. uis átéltem.)
nem beszélve a szeretteiről, akiknek ráadásul kívülről kell végigasszisztálni a szenvedését.
a tökéletes emberpéldány kifejlesztése éppen annyira gőgös és istentelen dolog, mint a bábel tornya. uis nem ez a cél. a test nem lehet cél, csak eszköz.
úh akkor, amikor a sok „hasukon csúszó, homályos tekintetű, renyhén hörgő, sorvadt, nyűglődő példány” kiadja utolsó leheletét, na akkor teljesedik be a cél, amiért létrejött a világ. (mármint ez a földi.) lásd világvége.
h megtanuljuk a leckét.
na de ez még messze van.
addig is annyit tehetünk, h a magunk által vállalt és/v kapott nyűgöket, fogyatékokat, szenvedéseket kellő alázattal és bennük folyamatosan és aktívan a fejlődés lehetőségét keresve éljük meg.
ha nem könnyű? ki mondta, h az?
nadeviszont másik út nincs.
***
no és némi aktualitás: míg egyes országokban ujjpercből növesztenek gyereket a nemzőképtelen tolókocsis milliomosnak, addig másokban már meglévő gyermekek egyszerűen ódivatúan éhen halnak. sokan. pedig arra nem is kell méregdrága gyógyszer. hogy képzeli a világ egyik fele, h neki minden jár, a másik meg dögöljön meg?
nem árt néha egy kis válság, legalább elgondolkodunk egy kicsit, h mi is a fontos, és h mi jár.
nem, még nem most. kicsit később. amikor már felfogjuk, h hiába üvöltözünk olyasmiért, ami bár másoknak sose jutott, nekünk egyszerűen mindennapi szükséglet. uis nincs. hiába hisztizik a sok gyerekagyú fogyasztó, hiába veri a földhöz magát, és üvölt, h télifagyiiiiiiiiiiiiiiit, amikor csak tél van helyette.
na és akkor azok, akik még nem felejtettek el túlélni kevésből, akik még nem fáznak 25 fok alatt, akik tudnak cipelni, gyalogolni, sőt futni is, akik be tudják osztani a pénzt és egyéb értékeket, és főleg: akikből nem hiányzik az egészséges humorérzék és (pláne) az alázat, azoknak több esélyük van. és ilyen túlnyomórészt azok között található, akiknek eddig is szükségük volt e képességekre. mert amit nem használunk, az szükségképpen elsorvad ugyebár.
Na végre.
hát kénytelen volt már, mert belátta, h különben csak hasukon csúszó, homályos tekintetű, renyhén hörgő, sorvadt, nyűglődő példányok fogják közvetíteni az igét a picsaszájukkal, az meg kinek jó?!:)
az, remélem, világos, h ez az ún. tanulás nem büntetés, sőt!
inkább ajándék, ha már.
Igazad van, talan, bar bevallom, kicsiot azert bizonytalan vagyok atekintetben, hogy az embernek sikerult-e valoban kikapcsolni a biologiai szelekciot. A relativ egyszeruen hozzaferheto kaja meg a relativ biztonsag valoban erre utal, nomeg az a teny is, hogy azert egyre tobben vagyunk jelen ebben az okoszisztemaban. Magat az evoluciot und szelekciot azonban nemigen kapcsoltunk, leven az, azt hiszem, lehetetlen. Legfeljebb arrol van szo, hogy mar nem a kardfogu elol kell elfutni, hanem a Hitelintezettel birkozunk, vagy epp az Egeszsegbiztositassal.
Az, hogy adott esetben Hawkinsnak is lehet mar gyereke, pedig mar csak a nyelvevel tudja a kerekesszeket iranyitani, az egyreszt tovabbra is csak elmeleti lehetoseg, bar annak azert erosen az. Ugyanakkor ennek a tenynek nem sok jelentoseget tulajdonitanek, egesz egyszeruen azert, mert egy fecske nem csinal nyarat. Nem arrol van szo, hogy nem torodom az a kis szamokkal, inkabb arrol van szo, a szelekcio nem torodik a kis szamokkal. Ha egy gen, egy csunya, ronda gen, mondjuk a rovidlatas egy igen ritka formaja jelen van a populacioban, akkor regen az volt, hogy a kardfogu tigris ezt lerendezte gyorsan, es a populacionak erre a szeme sem rebbent, ahogy most sem rebben, mert teszunk a szerencsetlenre egy szemuveget, es csokolom. Nincs ezzel semmi baj, mert ezek a szamok kicsik, es figyelembe veve, hogy mekkora az emberi populacio, kicsik is maradnak. Ha kicsit utana szamolgatsz, mondjuk, egy egyszeru binomialis eloszlast megnezegets, es a “beteg” gen elofordulasi valoszinuseget 0.01%-nak veszed, akkor olyan apro szamok ugranak majd elo, amiert igazan nem erdemes beparazni.
A human evolucio, azt hiszem, inkabb arrol szol mostanaban, hogy amellett, hogy az eletben maradast kozossegben gondoljuk, nem pedig az elet harc jelleget igyekszunk kihangsulyozni. Azt hiszem, nem lehet veletlen, hogy ez a strategia jelen van, egesz egyszeruen azert, mert jelen van… Ha karos lenne rank nezve, vagy sokkal ritkabb lenne, vagy mi nem lennenk mar, hogy karos legyen rank nezve. A spartaiak modszere nem vezetett sehova, es bar egy fecske, ugye, nem csinal nyarat, de ha pusztan jatekelmeleti szempontbol nezegeti az ember a sziklarol valo nyamvadtak ledobasat, erzi azert, hogy ez nem kerek.
Egy masik vetulete a dolognak, mar purist/olds chool evolucionista szempontbol, hogy igazabol nincs olyan, hogy nyamvadt gen. A nyamvadt gen egy lehetoseg, ami adott esetben jol johet egy kornyezeti jelleg megvaltozasa eseten. Itt van pl a tudunk, ami, mig vizben eltunk, egy nagyon buta fejlesztesi iranynak tunt, es az efele tendalo nyomoroncok hullottak is rendesen, nyilvan, mignem el nem kezdett apadni. Igen, igen, es persze, persze, cukorbetgsegbol sosem lesz elony, de ha belegondolsz, hatrany sem. Mert miert lenne? Es pont ez az a kotel, amin mar nehez lenne tancolni, mert mi alapjan es ki dontene, hogy akkor a bojkasullyedes bizonyos fokig meg oka, nade mindennek van hatara, es sajnos Ferikere a biztos halal var, ha liszterzekeny, hacsak kurvagyorsan nem noveszt szarnyat maganak.
Igazabol, ha jol ertem, amit mondasz, nem is ezzel van bajod (mar ha bajod van egyaltalan), hanem amiatt aggodsz, hogy satnyul a faj. A helyzet azonban az, hogy nem. Mert bar latszolag fuggetlenitettuk magunkat a Termeszet Osanyanktol, legalabbis a bulvarmedia tal;an ezt sugallja, de ha belegondolsz es hozzaolvasol, konneyne belathatod, hogy ez nem igy van. A fuggetlenedes ellen dolgozik a nagy szamok torvenye, isten, az alapszabalyok, darwin, a biologia, a fizika, a matek es a kemia is. Gyerekek vagyunk egy homokozoban, pudingorszag kiralyai legfeljebb, es igazabol a kisvodorrel meg a muanyag gereblyevel annyi eselyunk van befolyasolni a rogzotett szabalyokat, mint lepkefinggal elterelni egy hurrikant. Nem raerzesbol mondom ezt, hanem az alapjan, amit evoluciorol, populaciogenetikarol, okoszisztemakrol tanultam es befogadnom sikerult. Darwin el, de tullepdeltunk azert mar azon, amit mondott, rendesen.
„az eletben maradast kozossegben gondoljuk, nem pedig az elet harc jelleget igyekszunk kihangsulyozni”
ezt komolyan gondolod?
micsoda emberség és összetartás az egész világon, egy összekapaszkodó nagy szeretettenger; nem úgy, mint a csúnya ősembernél meg a hülye állatoknál, dehogy. a nyomorgók értünk nyomorognak, mert szeretnek minket, és belátják, h ha mindenkinek lenne olyanja, ami nélkül mi már élni se tudunk, akkor annyi lenne a bolygónak, ezért önként lemondanak róla.
sőt egyesek a belső szerveikről is, csekély javadalmazásért, lásd hová járnak a dánok veséért.
mi pedig nem bombázzuk őket halálra cserébe, mivel amúgyis éhen halnak, kivéve, ha nem szimpatikusak. aki viszont nem szimpatikus, az köztudottan terrorista, és akkor már mindannyiunk érdeke.
egy kibaszott paradicsom komolyan.
Teljesen komolyan gondolom. Fizetek TB-t, es nem rugdosok terhes noket az utcan csak azert, mert utban vannak.
ja, h ez a T/1 rád meg néhány ismerősödre vonatkozott, az más.
én, botor, aszittem, az egész világra.
Nem, ez nem csak ram meg az uzletfeleimre vonatkozott. Mint faj, ugy vagyunk osszerakva, hogy a fajtars elleni agresszio igen erosen (de nem teljesen) le van szabalyozva. Kulonben mar reg kiirtottuk volna egymast.
Eugenetika (= fajegészségtan)
csak szólok:)
[...] (jele: @) az összes struktúra közül. A demokrácia a @metabolizmus, vagyis a @egészség; az „emberséges” emberek a @sejtek; az internet a @idegrendszer; a reklámok és akciók az @enzimek és [...]