penge
byszeretem a kést. csillog és hűvös. nemigen vágom meg magam. égetni annál inkább. mégis szeretem a tüzet is. szóval. mikor a sajtkést vettem. ajándékba. amikor leszedtem a polcról, onnantól követett a biztonsági őr. szép az a kés, nemhiába került annyiba. nálunk otthon sose volt éles kés. utáltam azt a szerencsétlenkedő nyiszálást nagyon. aztán meg a kard. az még milyen szép. és a tőr. apámnak van egy levélbontó mávos tőre. na az nem szép. aztán TJ, a zsarnok. (ő volt az egyetlen, akinek hazudtam. vagyis nem mondtam meg neki. h megcsaltam. azért, mert rám szólt, h soha többet ne vegyem fel a pulóverét. akkor nem szóltam semmit, de reggel egyenesen hozzád mentem. emlékszel? nem lepődtél meg, épp vitted vissza a pornófilmeket a kölcsönzőbe. mondtad, bezársz, nehogy meggondoljam magam, és megszökjek. addig turkáljak nyugodtan a cuccaid között. szerettem azt a lakásodat. nemtom, mennyi időn keresztül csináltuk, de mindkét combom kékzöld volt a csípőcsontodtól. nagyon sovány voltál akkor. szeretlek ám, azt tudod.) szóval annak volt tőre v mije. az hűvös volt. főleg a felhevült hátamon, amikor megkérdezte, h képes lennék-e megölni a magzatunkat. amikor fel mertem vetni (persze közben, mikor máskor), h így kéthavi ismeretség után esetleg nem lenne baj, ha védekeznénk. akkor két gyereke volt már, két különböző nőtől, egyik se élt vele. vannak ilyen mániákus gyerekcsinálók. és nem volt hajlandó semmire, kivéve, h szedjek gyógyszert. naszóval az hűvös volt. és annyira abszurd az egész, h ülök egy pasin (mert mindig nekem kellett felül lennem, kivéve, ha szoptam), aki a hátamnak szegezi a tőrét v mijét, mert meg mertem említeni, h én megyek abortuszra, nem ő, ha egyszer nem húzza ki időben. most akkor csoda, h nagy női düh van bennem, ha nyitogatom a gátam?:)