reggel, utcai virágos

by

dehogyis akartam én virágot venni! hónap vége van, meg amúgyis lógott megint a fülemen is szatyor. a dm-be is csak két dologért kellett bemennem, jó, aztán persze megint majdnem 8 ezret ott hagytam, viszont MUSZÁJ volt megvennem a kétféle piros körömlakkot, valamint a karácsonyfadíszeket is! pláne h már nem adnak nejlonzacskót ingyen, ezt külön a javukra írom. (azért én kaptam egy kicsikét, holott nem is kértem, h ne törjenek össze az új díszeim.)
és akkor még be kellett mennem az oktogonon abban a csodálatos édességboltba, ahol mindenféle van és igen baráti áron, mégpedig cigiért és kóláért.


annyira vicces, h nem mindenféle cigit lehet kapni mindenhol már, de ez nem baj, hiszen épp ennek köszönhetem, h szombaton, családállítás közben (vagyis szünetben, na) megismerkedhettem a fehér davidoff-fal. nem szerettem az 1 mg-osokat, mert nem jött ki belőlük a füst, legalábbis én mindezidáig nem bírtam kiszívni belőlük még belappadt arccal sem. de a fejlesztők megoldották ezt a problémát, örök hálám!
a kislány a boltban felhívta a figyelmemet arra, h 640 ft a cigi, amit nem értettem: miért, eddig nem ennyi volt? nem, eddig 630 volt, biztosan kérem?

és most akkor lassan végre belekezdhetek a történetbe, amiért ezt az egészet elkezdtem írni.

szóval kijövök az édességből, és ott van az a virágos, amelyiket nem annyira szeretem, viszont volt neki olyan kicsi csokra, amiben van fenyőág meg mindenféle bogyók, amiből csak egyet ismerek fel, de annak se jut eszembe a neve (magyal?).
a nő és a férfi éppen kipakolt, pontosabban a férfi pakolt, a nő meg kötött egy marhanagy dekorációt, amiben nem volt egyetlen élő növény sem, csak ezüst fémrózsák meg kicsi műágakon kis piros műbogyók.
várok, várok, ráutaló magatartással mereven bámulom a csokrosdobozt, és közben számolom a másodperceket, hogy tíznél közlöm velük, h akkor nem is tartanám fel őket tovább, és nyugodtak lehetnek, h a továbbiakban sem fogok alkalmatlankodni sohamár, mert ide se jövök többet.
kilencnél a nő kegyeskedett rám nézni, mire köszöntem neki, és kértem egy olyan csokrot.
morcosan rászólt a pasira, h adjon nekem egyet. a pasi meg néz, h mit? mert ő közben, ugye, pakolt. mondom, egy olyat, ni. de szép legyen ám, tettem még hozzá mosolyogva. a pasi kiválasztotta nekem a legszebbet, majd állt sután, hiszen az összes kezem tele volt, beleértve a harmadikat és a negyediket is. mondom neki, legyen szíves, helyezze ide bele, és mutatom neki az egyik szatyorban fennmaradó tíz centi helyet. nagyon óvatosan behelyezte. akkor a nő már leplezetlenül gyűlölt, de mivel én egy akkora hülye naiv vagyok, nem szeleltem el boldogan a zsákmánnyal, mielőtt a hölgy kikaparja a szemem, ezért sajnos sor került a következő jelenetre is.
először is megkérdeztem a nőt, h vízbe kell-e tenni ezt az izét. azt mondta, h lehet. mondom, jó, de kell? lehet. tiszta zen ez a nő, gondoltam. (ő meg vsz azt, h dögölj már meg a gazoddal együtt:)
na eközben a nő kihozta a kuckóból a mű förmedvényt, és mutogatott a pasinak, h ugyan tegye már ide meg oda. kecses, nőies mozdulataitól egyszercsak letört a műágból olyan 7–8 centi, és leesett a földre. a pasi felvette, majd fogta szerencsétlenül, h na most ezzel mi legyen.
adja nekem, mondtam én, a nőnek, én ostoba gyermeklelkű nőgyermek. kínos csend lett, majd a nő, most már tényleg teljesen leplezetlen gyűlölettel a szemében és a hangjában, közölte velem, h de neki az kell. aha, visszaragasztod ragtapasszal a műremekedre, gondoltam én, és akkor (végre!!!) leesett, h nekem itt már rég semmi keresnivalóm.
ezért mélyen a szemébe nézve bocsánatot kértem tőle, h egyáltalán megfordult a fejemben ekkora hülyeség, h ő, az eladó, nekem, a vevőnek, azt a 7–8 centis, igen értékes hulladékot… hát tényleg mit képzelek én.

és mosolyogtam, és közben azt gondoltam, h ejnye, (bizonyos) csajok, ha nem gyűlölnétek így egymást, sőt még azt is, aki nem gyűlöl titeket, akkor nem csúnyulnátok meg ilyen korán.

15 Responses to “reggel, utcai virágos”

  1. kedves szupport, belém szúrna egy olyan törést, kérem, h ne én legyek az egész címlap, uis megint nem találom?
    köszönöm!

  2. a nő szemében a zöldszeműszörny…eltomképzelni

  3. de hát egy virágárusnő, akitől vettem valamit!!!
    én a VEVŐ vagyok, nem az összes KURVA, akiről a pasija ábrándozik!!!
    (nem is ábrándozott az a szegény semmiről, nem az a típus volt; csak robotolt, mint egy ló.)

  4. ne magadból indulj ki.A NŐ szemében minden1es másik nőnemű vetélytárs.Ergó:nem vagy eléggé nő,miután ezt nem tudod/én is mástól tudtam meg,de sajna 1et kell értenem vele/

  5. A férfiak szemében pedig a másik férfi szövetséges… Így megyen ez párkapcsolatokban. :)

  6. akkor is, amikor megcsalja a másik férfival a szerelme?

  7. igen

    a hűség női kötelesség

    a női csapodárság nem kérhető számon 3rd party férfiakon

    (mielőtt egyenlőségjellel próbálkoznál: férfihűség pedig nincs (darwini értelemben), ezért számon se kérhető)

  8. nem erről beszélek, hanem h te, férfi, mennyire vagy szövetségese annak a másik férfinak, aki megdugja a nődet.

    amúgy egyetértünk.

  9. nem vagyok szövetségese, de nem tudom csak ezért ellenségnek látni

  10. Lófaszt. Ne mondd, hogy nem félted a nődet a rohadt másik nyálcsorgatóktól. :) Mert jó, csorgassa, lássa, hogy az én nőm, no de eddig és ne tovább! :) Nem ellenség, ellenfél. Pont annyira, mint egy nőnek egy másik. Semmi különbséget nem látok. (Amibe belefér az is, hogy egy nőnek nem ellenfél a másik és az összes többi, meg az is, hogy a férfinak sem.)

  11. „A férfiak szemében pedig a másik férfi szövetséges…”
    „Nem ellenség, ellenfél.”

    én ezen a ponton kiszállok.

  12. Hát, az első mondat cinikusan-gúnyolódón lett megemlítve, úgy láccik nem igazán jött át. Szokott így lenni ez. :)
    Akkor maradjunk annyiban, hogy csak a második hsz. érvényes. :)

  13. nemnemnem, ez két kölön szábdzsekt

    Bárki, aki az érdekszférámba tartozó dolgokat cselendzseli (=kóstolgatja), az ellenség, agresszor, és ennek megfelelő válaszlépésre, sőt akár megelőző csapásra számíthat. Teljesen függetlenül attól, hogy a nőmet akarja elcsábítani, vagy az autómat leszorítani az autópályán.

    De ha már megtörtént a baj, és megbaszta a nőmet, akkor nem rá fogok haragudni, legalábbis nem a megbaszás miatt. Hanem elsősorban a nőm derekát töröm le egy redőnyhúzóval, utána pedig elűzöm a háztól. A csávót meg jól kiröhögöm, hogy most akkor a nyakán ragadt ez a csődtömeg:) Faszér kóstolgat.

  14. :*

  15. nalátodjányom…