Posts Tagged ‘idegteke’

Még nagyobb szenzáció: 200 éve még kétféle beszélt ő és ű betűnk lehetett”…

Sunday, April 29th, 2018 by

…a másikat a rövid ö vagy ü két pontja közé beszúrt, szimpla ékezettel foglalták írásba:

Ő a mai ékezettel és kiejtéssel azt jelentette még, hogy »őneki a valamije« (his/her) „ő énekére kezdett amaz zengeni” és ez a hang volt használatban az olyan szavakban, mint „kettő”, „kendőz”, „ők”, „őket”, „bő”
Ö’ a kihalt ékezettel (és kiejtéssel) viszont azt jelentette, hogy »az a személy« (he/she) „a’ dolog a’ Török Bíró’ elitélésére adatott; ö’ határozná el…”* és ez a hang volt használatban az olyan szavakban, mint „időjárás”, „mellytö’l”** – de rejtélyes módon „esöktől” –, „erdö’k”, „szö’lö’”, „vö’legény”, „(vadon engedi) nö’ni”

*használtak hosszú í-t, csak az „elitélést” akkor még nem ejtették hosszan; és az nyilvánvaló, ugye, hogy az a’ hiányt jelölő aposztrofálja z betűt, a Bíró’ esetében viszont „–nak” ragot helyettesít, amelyeket bizonyára egyszerűen nem mindenki hagyott ki például nyomatékosan tagolt beszédnél/felolvasásnál „az dolog az Török Bírónak elitélésére adatott…”; ahogy az angolban az „it’s” vagy „they’ve” is tagolt beszédben visszatarthatatlanul szétugrik „it is”-zé, és „they have”–vé, és nem lehetséges angolul szájbarágva kimondani a rövidített alakokat.
**bár a „mellytö’l” és „illyen” j jelölése következetességi hiányosságnak tűnik

Éjszaki volt még Amerika, „ts” volt a cs, de miért volt része (szótagja) az előtte álló szónak az „–is”: „partékáit–is”, „Franczia Orszából-is” (ahogyan a hátravetett igekötőt is kötőjelezték: „váltották-fel”), valami rejtélyes szabály szerint nagybetűztek, egy külön c a „cz” szerepelt abban, hogy „Franczia”, míg mindenhol máshol „tz” (tzitrom, baratzk, pokrótz).

Régen „régenten” volt a mai „régen”.

Tartalmilag nézve: ez idő tájt emberek millióinak hétköznapi élete (teljes életére vonatkozólag akár) nagyon kevés mondatban, de tényleg legfeljebb 2 oldalon szinte minden részletre kiterjedően összefoglalható volt (ha valaki az emberi alapműködésekkel amúgy tisztában van, és csak az azon túlmenő mélységű tevékenységeket vizsgálja) – lásd 305. oldal:

Szenzáció: 200 éves említés a számítógép-függőségről

Sunday, April 29th, 2018 by

Szenzáció: Arany János lopta a Fülemilét!

Friday, April 27th, 2018 by

Kis János: Nevezetes utazások tárháza – Chateaubriandnak Görög országban tett utazása, ezen ország’ történeteivel, és mostani állapotjának egyéb irókból vett leirásával együtt.

Innen lopta Arany a Fülemilét – ezzel valahogy nem dicsekszenek az irodalomkönyvekben:

Angol vs. magyar nyelvű keresés

Monday, February 12th, 2018 by

Menthol Health

Monday, January 15th, 2018 by

My non-life-threatening conditions are threatening my non-life.

Klasszikusok délidőben

Sunday, December 3rd, 2017 by

Improvizáció

Sunday, December 3rd, 2017 by

Érzelemfelismerő fordítógép

Monday, November 13th, 2017 by

ქინ-ძა-ძა

Wednesday, November 8th, 2017 by

A Tikkelő, az Elvakult és a Rátarti

Thursday, June 29th, 2017 by

Az ember pontosan 3 indíttatásból politizálhat, ha odáig süllyed: beidegződés, meggyőződés, megfontolás.

A Tikkelő beidegződésből gondol elsőre még mindig – államszocialistából demokratikussá avanzsált polgárként – minden központi intézkedés bevezetésekor a nyugat ármánykodására; és nem pedig meggyőződésből.

Az Elvakult meggyőződésből szavazott az MSZP-re, mert úgy vélte azok a politikai erők (elkülönülő életpályájuk miatt egyébként ismeretségbe soha nem kerülhető természetes személyek egy kellően népes, egymásra talált csoportja) olyan pozíciót mondhatnak magukénak, amelynek köszönhetően a rendszerváltoz(tat)ás után is megőrizhető lesz országunk legvidámabb barakk jellege; tehát nem szemforgató megfontolásból.

A Rátarti megfontolásból szavazott a Fideszre, mert úgy kalkulált, hogy a választási ígéretek alapján neki és családjának kényelmesebbé és biztosabbá válik majd az élete, tehát döntése nem puszta beidegződésen alapult.

A politika egy hittan, csak éppen a politizálók nem hitoktatók, hanem normál, mezei szájviszketegek, akik számára egy BÁRMILYEN álláspont hangzatos kifejtése már önmagában olyan mértékű örömérzetet biztosít, mint amilyet egy egészséges honfitársunknak okozna valamely ténylegesen alapvető emberi szükségletének látványos kielégülése.