Posts Tagged ‘vers’

Esztervezte

Friday, May 3rd, 2013 by

Aranyat szórt zsebeimbe
Tervezvén, hogy kiszakasztja
Vért pumpált az ereimbe
Ő látta, hogy mi a haszna
Befoltozta rostám lukát
Lisztem ezért mind megette
Kínált, mikor nem is dukált
Éhem így hát megszerezte

Kérdés-flottám meglékelni
Megmondta, hogy mi a válasz
Nehogy végre megizzadjak
Elrakta a szőrcsuhámat
Hályog nőni szemem helyén
Engedte, hogy napba nézzek
Versem sorát letekerni
Pörgetett, hogy ő a végzet

Dicsértessünk

Friday, January 20th, 2012 by

Az egy tudható
Az nem húz karóba
Tépjem a lelket,
Vagy egybe’ fogyasztják?
Zuzmóra sapkát
Kalapos nem köt
Azt mondják, has
De én tudom, hogy az, hát

Hedon

Wednesday, September 14th, 2011 by

Kincsért tartott mohó markod
Büntetésből szórja tele
Üveggyöngyeső szitál

Gyémántokért vívott harcod
Jutalma a magány tele
Koldus élet, őszi táj

Utánam sír, értem ragyog
Kérni sem kell,
Hinni sem kell

Nekem tavasz magam vagyok
Útra kelek
Itt a reggel

Nem törődök, csak a kéjjel,
Felmérik mások a kárt
Mindenkit felpofoz éjjel,
Nappal ki magának árt

Eljátszani nem nehéz

Tuesday, September 13th, 2011 by

Óh, dehogy, eljátszani nem nehéz
Vidám kedvem túl-áradó
Mert jól leszek, hogyha úgy teszek
Magányom sosem látható

Óh, dehogy, eljátszani nem nehéz
Ez egy jelmez, benne meg-bújok én
A porond oly tág, az árnyam belevág
Itt hagytál, hol elvakít a fény

Valóságos nagyon, ha úgy teszek
Valóság szívemen
A fájdalom, ha engedem

Dehogy, játszani ezt nem nehéz
E cirkuszba hívlak ma még
És láss csodát, milyen nem vagyok hát
Láncom arany – láncként hordom én
Így játszom, hogy szíved még enyém

Valóságos nagyon, ha úgy teszek
Valóság szívemen
A fájdalom, ha engedem

Dehogy, játszani ezt nem nehéz
E cirkuszba hívlak ma még
És láss csodát, milyen nem vagyok hát
Láncom aranyláncként hordom én
Így játszom, hogy szíved még enyém

A 8. napon

Sunday, August 28th, 2011 by

[vers]

És majd a Másnap délelőtt
Görnyedten ülsz egy kép előtt
Rájössz, hogy mindezt csak kép-zeled
Ha valamit láttál is – vége lett
Sok ajtó, ablak mind nyitva áll
Nem félsz, és nem félnek tőled ők
Fejüknek nem kell egy puha váll
Hidegen tiszták a lepedők

[sanzon]

Vasárnap éjjel hív anyád
Kérdezi, hogy van Zsófikád
Megfordul veled a világ:
Zsófikád merre jár?

És majd a Másnap délelőtt
Görnyedten ülsz egy kép előtt
Rájössz, hogy ez csak képzelet
Ha láttad is, már vége lett

Sok ajtó, ablak nyitva áll
Nem félsz, nem félnek tőled ők
Fejüknek fáj egy puha váll
Hidegen tiszta lepedők

Kivett előbb egy új lakást
Nem bírta már a punnyadást
Vasárnap látod életét
Amelyben hatalmas a tét

És majd a…

Sok ajtó, ablak…

A bánat téged el nem ér
Utcádban nyílt egy Jókenyér
Vasárnap minden nyitva már
A válság néked utcabál

És majd a…

Sok ajtó, ablak…

Hátha

Wednesday, August 24th, 2011 by

Tőled búcsúzni: induló;
Ablakon mélyen ki
Nézni jó

Bádogtetőn hogy nem sercegek
Árnyéka itt, lent a Földön
Meglepett

Nem titkodnak farkasa kedvesed
De eltévedt bárány, ha
Megleled

Téged nem táncolni hív a dzsessz,
Néked az Mozart, ki
Tönkretesz

Nem bódulva lenni int a szó
De lenni, mint bódulva,
Hipp, de jó

Nem boróka-borálisz mennyezet
Felmegyek, s ott leszek
Lent veled

Rövidebb

Saturday, August 20th, 2011 by

Rövidebb mesében a
Kis Mukk
Nagy Mukk

Rövidebb cigiből a
Kis slukk
Nagy slukk

Rövidebb zsebben a
Kis lyuk
Nagy lyuk

Rövidebb versben a
Lényeget
Hagyjuk

Lelenc

Wednesday, March 16th, 2011 by

Halálosan álmosodom
A villamoson el
Alámoson alattomos
Földalattim, amely
Hullán vasút
A helyet pedig
A süketek átengedik
Sikítanom se kell

eoP

Friday, March 4th, 2011 by

Edgar Allan Poe: A Dream

In visions of the dark night
I have dreamed of joy departed—
But a waking dream of life and light
Hath left me broken-hearted.

Ah! what is not a dream by day
To him whose eyes are cast
On things around him with a ray
Turned back upon the past?

That holy dream—that holy dream,
While all the world were chiding,
Hath cheered me as a lovely beam
A lonely spirit guiding.

What though that light, thro’ storm and night,
So trembled from afar—
What could there be more purely bright
In Truth’s day-star?

TARTALMI FORDÍTÁS:

Sötét éjben megjelent nekem
Álmom örömteli (megboldogult/távoli) világa
De fényes nappal révedezve
Szívfájdalmat okozott (amit láttam)

Ó, láthat-e valaha is mást, mint álmot az,
Aki a jelenben körültekintve
Hiába néz valós dolgokat
Csak a múltba hajlik a tekintete végül?

Fényes álmom, fényes álmom
Miközben az egész világ helyteleníti ezt
Bűbájos sugárként vidított fel
A magányos vezérlő kísértet

Hogy mit ér így ez a fény, ahogy egy éjjeli viharon átszüremlik
Annyira reszket és olyan messziről –
Mi lehetne ennél fényesebb fehér
(mint ahogy ez itt árasztja) az Igazság sarkcsillag*fényét? (ebben a fényBEN tündököl, ezért „in”)

*day-star = nappal látható csillag = sarkcsillag; a nap hiába fényesebb, a tájolást ehhez képest végzik.

Minden versszak rímképlete A-B-A-B, tagolása 4-3-4-3, hangsúlytartalommal együtt ábrázolva:
X–X–
X–X
X–X–
XXX

(A hangsúlytartalmat szerintem nem lehet visszaadni a magyar fordításban, de a rímképletet és a tagolást igen.)

KIEJTÉS TAGOLÁSSAL ÉS HANGSÚLYTARTALOMMAL EGYÜTT:

inVÍzsönz – ovdö – DÁkö – nájt
ájvDREMTov – dzsojdi – PÁRtid
bátVÉkin – drímov – LÁJfen – lájt
heszLEFtmi – BRÓkin – HÁRdid

ouVAtiz – note – DRÍMbáj – déj
tuHIM – húzájzár – KÁszt
onTIngz – örándhim – VIde – réj
töndBEK – áPOn – döPÁszt

det – HÓlidrím – det – HÓlidrím
vájlÓLdö – vördvör – CSÁjdin
heszCSÍrdmi – ezö – LÁvli – bím
eLÓnli – SZPIrit – GÁjdin

vátDÓ – detláj – trúSZTORM – ennájt
szoTREmböld-  frome – FÁR
vátKUDder – bimór – PJÚRli – brájt
inTRÚSZ – DÉJ – SZTÁR

FORDÍTÁSOM TEHÁT:

Edgar Allan Poe: Egy álom

Nekem kormos éjek hoztak
Fényes, más világot –
Nappal hamis fények szórnak
Szíven szúró átkot

Lát-e mást, mint délibábot
Az, ki utca hosszat
Kergeti a valóságot
De csak múltba futhat?

Álmom csak a tűnő álom
Világ meg nem érti
Lágy derűjét várva várom
Éltem ő kísérti

E vihartépte messze fáklya
Reszkető futár –
De ronthatatlan, tiszta lángja
Sarkcsillagsugár

Jó ebédhez szól a nóta

Wednesday, January 5th, 2011 by

A világnak széle-hossza végtelen
Lent csak kula, fenn csak kaja: lételem
Kettő között Énné lévén életem
Megleli-e a végtelent, hogy idebenn meglengesse énnekem?