Intő
byTalán a legkarakteresebb válaszvonal az Ember és a mai döglődő korcs között (amely a nem természetes személyek keltetőkomposztjává tagozódott be), hogy míg amaz a saját és társai szagát szerette az összes szagok közül a leginkább, attól ébredt benne szeretet, biztonságérzet és vágy, emez attól kulturált eleganciával kidobja a taccsot. És miért? Talán a természetes szag már nem magunkat, társunkat, gyermekünket, barátunkat jeleníti meg? De igen. És pont azért. Hiszen valójában utáljuk már az egész fertelmes csürhét a pöcegödörszagával együtt. Amit szeretni vélünk, az a retusált, természetes mivoltából kivetkőzött (kiöltöztetett), lesikált, lemázolt, illatosított, implantált, felvarrt címlapillúzió: a Termék.
– Kisasszony! Figyelem önt, milyen jóízűen eszik, mióta bevette a fájdalomcsillapítót; csakhogy az ön szendvicse már régen elfogyott: a kezét eszi, és lassan elér a könyökéhez.
– Mon Dieu! Ne kellemetlenkedjék már, mert intek a főpincérnek!
Tags: idegteke
…a saját és társai szagát szerette az összes szagok közül a leginkább [citation needed]
ezt a fenti kommentet nem értem, viszont megjegyezném szelídnőies pillarebegtetéssel, h közvetlenül baszás előtt nincs fürdés! és depláne közvetlenül utána se!
viszont kaptam egy citátumot időközben:
> In fact, the introduction of cultural restrictions must have begun much
> earlier, before there were strangers. Even in the simple tribal units it
> must
> have been necessary for members of a mated pair to curtail their sexual
> signalling in some way when they were moving about in public. If sexuality
> had to be heightened to keep the pair together, then steps must have been
> taken to damp it down when the pair were apart, to avoid the
> over-stimulation
> of third parties.
>
> In addition, a great deal of general body de-scenting is practised. The body
> is washed and bathed frequently – far more than is required simply by the
> demands of medical care and hygiene. Body odours are socially suppressed and
> commercial chemical deodorants are sold in large numbers.
>
> Most of these controls are maintained by the simple, unanswerable strategy
> of referring to the phenomena they restrict as ‘not nice’, ‘not done’, or
> not
> polite’. The true anti-sexual nature of the restrictions is seldom mentioned
> or even considered.
>
> (Desmond Morris: The Naked Ape)
Art: Nekem nem kell ahhoz kutatási eredmény, hogy elképzeljem az egymáshoz bújó bundás emlősök érzéseit. Hát kitűzne magának Robinson olyan zászlót, ami nem tetszik neki? Hivatkozás: „Mindaz, amit írtam, Robinson zászlaja a sziget legmagasabb pontján.” (Franz Kafka Max Brodnak 1922 júliusában)
ne zárjuk ki, kérem, a madarakat se, ha lehet
Az egymáshoz bújó bundás emlősök kontrasztjául képzeljük egy percre magunk elé Cézárt, aki direkte azért hugyozik a kerítésre, hogy az a mögött lakó Rambót ezzel halálba idegesítse. Gyk. Rambó nem a húgy szagától kap dührohamot, hanem Cézár szagától. A szag hátrahagyása, vagy egyéb módon történő broadcastolása a kihívás, a dominancia és az agresszió kifejezésének ősi gesztusa. in: Konrad Lorenz: Ember és gazdája (vagy valami ilyesmi).
Én nem szeretem az ember szagú embereket szagolgatni. Ha valakinek a testszagát megérzem, azt ösztönösen zaklatásnak értékelem, az intimszférámba történő kéretlen behatolásnak veszem. Magamról is úgy gondolom, hogy illik szagtalanul közelíteni másokhoz, egyszerűen elképzelhetetlen, hogy zuhanyzás-fogmosás nélkül menjek el otthonról.
már elnézést, de attól, h a dominanciaharcban szerepe van a másik megalázásának, lásd pl a megszopat és a kinyalja (a seggét) kifejezést, attól még szopni/nyalni jó.
ne mondd már, h akit kívánsz, annak nem szereted a testszagát.
De azt először hadd döntsem el én, hogy kit kívánok. És akkor majd meg is szagolom. Aztán megfogdosom. Megnyalogatom. És ha még úgy is kívánom, akkor hajrá, de nem szeretem, ha ezt a sorrendet valaki felborítja, és ajtóstul ront az orromba.
És ne egy molekula döntsön helyettem. Vagy legalább ne vegyem észre:)
én nem tudok olyat kívánni, akit nem szagoltam. se olyat, aki nem ment át a szagteszten. (illatszerhasználatos megtévesztési kísérletért pontlevonás.)
a megkívánásomnak nagyon nagy százaléka a szaglásból jön össze.
nade nekem könnyű: én nem képzelem, h nyaktól felfelé uralom a világot s benne enmagam:)
Miert volt regen az ember Ember, ma meg csak doglodo korcs?
Nem értek egyet, szerintem nem lett az ember döglődő korcs.
A faj egyes példányait (minőségüket, képességeiket) tekintve nagyobb lett ugyan a standard deviation, de a középérték maradt ahol volt mindig is.
Továbbá valahonnan tudni vélem, hogy az emberi faj genetikai állománya kb. 1 millió éve változatlan.[citation nincs:)]
MIert lenne nagyobb a SD? Egyaltalan, milyen jellegnek lett nagyobb a SD-ja, mar ha igen? Minek a minosege es mifele kepesseg?
A kozepertek csuszik, eleg ha csak a magassagra, sulyra vagy akar a koponyameretre gondolsz.
A faj genetikai allomanya hogy lehetne valtozatlan egymillio eve? Valtozunk, mutalodunk, igy vagy ugy genetikai nyomas alatt vagyunk. Ha a Hardy-Weinbergre gondolsz, az elmelet oke lenne, de igazabol egyik H-W kiindulasi feltetelnek sem felelunk meg, mint faj, leven az orokites nem random, szelekcio van, mutacio van es a populacio sem vegtelen nagysagu.
Izé. Szóval úgy tudom, hogy genetikailag azonos faj a mostani ember a millió évvel ezelőttivel. Ha egy millió éves ősember megdugna egy mai nőt, nemzőképes utódjuk születhetne. És szerintem fel se tűnne nekik, hogy valami nem stimmel:)
Koponyaméret stb: szerintem az átlagos érték éppenhogy nem változott. Jelentősen megnőtt azoknak a száma, akik nagyobb testméretűek (vagy egyéb kedvező tulajdonságaik vannak), de megnőtt a száma azoknak is, akik annak ellenére életben maradnak késő öregkorukig, hogy csenevészek, gyengék, alulfejlettek, fogyatékosok stb. Pl. megszületett és győzött Michael Phelbs a lapátkezeivel, de biztos vagyok benne, hogy cserébe megfogant, megszületett és életben is maradt az ellentettje is, valahol a világ szomorúbbik részén. Vagy mondjuk példálózhatnék Stephen Hawkinggal is.
A Gauss-görbe szigmája nőtt meg szerintem (=nagyobb szórás), a görbe laposabb lett, arányaiban több példány van a szélsőbb értékeken. Mi meg attól függ, hogy honnan nézzük: vagy azt látjuk, hogy mekkora óriási a fejlődés, vagy azt, hogy minden eddiginél több korcs kretén van ebben a világban:)
Jójó, az ember átlagmagassága 110-ről 170 centire nőtt az elmúlt egymillió év alatt, de szerintem te nem a Pleisztocénre gondolsz, “amikor az ember még Ember volt”.
Nem gondolom, hogy az ember regen Ember volt, ma meg mar nem. Szvsz ez rinya, kb olyan, mint, hogy a regi autok jobbak, mert azokban meg volt anyag. Minden gereracio ugy gondolja, hogy okosabb az elozonel, es hogy a kovetkezo meg mar nyilvan lefele megy a lejton.
Nem tudom, mi lenne, ha osszejonnek egy egymillio evvel ezelotti emberrel, Homo sapiens sapiensszel. Valoszinuleg eleg erosen csadalkoznank mindketten, mivel a sapiens nem idosebb 200000 evnel, ha jol emlkeszem, de siman lehet, hohgy fassagot mondok.
Amerikaban, Europa szerencsesebb reszen meg meg itt-ott talpon marad a szerencsetlen kis downos, de az a mindenkit kebelere olelo nagy szeretet, ez nem terjed erre az egesz bolygora, szal azert, mert azt gondoljuk, hogya Baba utcaban masik iranyba tereltuk az evoluciot, illetve seggbekurtuk azt, es azon kereszul magunkat, tovabbre se gondolom, hogy Eritreaban peldaul olyan nagyon fasza vaknak vagy cukorbetegnek lenni.
A fajok allandosaga, ill Gauss gorbe,,, Alfajokra, rasszokra szetesett a fajunk, mikor lettunk mar elegen, es izolalodtunk is, de miota utazni olcso, a rasszok relativ tavolsaga egyre csokken. Szemely szerint ez udvosnek es hasznosnak tartom. Teny azonban, hogy valtozunk, valtozik az anyagcserenk, masok az esszencialis aminosavak, mint korabban, maskent emesztjuka tejet, a kaukazusi rassznak mas a koponyalakja, a testmagassaga. Valtozunk, mert valtozik a kornyezeteunk, mert megvatoztatjuk azt, tobbek kozt.
NIncs ezzel semmi baj, az evszakok is valtoznak, balazs p. szerint.
Amit nem ertek, az tovabbra is az, miert van az a koztudatban, hogy satnyulunk. Genetikailag. Meg a kisfaszom.
Döglődő korcs bizonyítása:
A homo habilis (ügyes ember) és a mostani homo labilis (döglődő korcs) között eltelt 2 500 000 évből
:::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::
vegyük csak az elmúlt 100 000 évet (a végén az a ##)
::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::##
mert azóta már tényleg triviális, hogy ember az ember.
Itt van az utolsó 100 000 év 25-szörös nagyításban:
##################################################################
És végül itt az utolsó 1500 év, az utolsó # kinagyítva (és ott van jelölve az utolsó 100 év)
……………………………………………………..##………………………..##
……………………………………………………..##………………………..##
……………………………………………………..##………………………..##
……………………………………………………..##………………………..##
……………………………………………………..##………………………..##
……………………………………………………..##………………………..##
……………………………………………………..##………………………..##
……………………………………………………..##………………………..##
……………………………………………………..##………………………..##
……………………………………………………..##………………………..##
######################################################
……………………………………………………..##………………………..##
……………………………………………………..##………………………..##
……………………………………………………..##………………………..##………………………………………..## ……………………………………………………..##………………………..##………………………………………100év
……………………………………………………..##………………………..##
……………………………………………………..##………………………..##
……………………………………………………..##………………………..##
######################################################
……………………………………………………..##………………………..##
……………………………………………………..##………………………..##
……………………………………………………..##………………………..##
……………………………………………………..##………………………..##
……………………………………………………..##………………………..##
……………………………………………………..##………………………..##
……………………………………………………..##………………………..##
……………………………………………………..##………………………..##
……………………………………………………..##………………………..##
Ha életképességi tesztet végzünk úgy, hogy (gondolatban) minden más tényező változatlanul hagyása mellett megszüntetjük a sámánt, orvost, kórházat, vakcinákat, gyógyítást (tegyünk annyi engedményt, hogy a tudomány összes többi vívmányát, és az otthoni borogatást, etetést, itatást, mosdatást, betakargatást meghagyjuk), és gondolatban megsaccoljuk józan ésszel, az éppen létező számú emberek hány százaléka hal meg az egészségügy és gyógyszeripar megvonása következtében
A: 1 egy év alatt
B: egy emberöltő alatt
100 000 éve – A: 0% B: 0%
50 000 éve – A: 0% B: 0%
10 000 éve – A: 0% B: 0%
1000 éve – A: 0,2% B: 1%
500 éve – A: 1% B: 5%
250 éve – A: 5% B: 15%
100 éve – A: 15% B: 30%
most – A: 30% B: 60%–80% (és már pár perc alatt is százezrek halnának meg pészméker, lélegeztető és inkubátor nélkül, és milliók aztán pár gyógyszermentes nap után)
Persze a számértékeken lehet vitatkozni, de a tendencia egyértelmű: még talán mi is megérjük, hogy az emberiség már biológiailag életképtelen fajjá korcsosul: kizárólag a gyógyszeripar és az egészségügyi vállalatok működése fogja életben tartani, vagyis olyan lesz, mint egy intenzív osztályon fekvő beteg, akinek már nem az agya gondoskodik a testi funkcióiról (légzés, szívritmus, kiválasztás stb.), hanem a gépek pátyolgatják. A hasonlatban az agyműködés a védekezőképességet, a gépek a gyógyászati ipart jelképezik.
Tehát a fenti, stabilan működőképes időszakot jelképező, kb. 20 centis csík utolsó, kinagyított parányi része jelképezi azt a döbbenetesen rövid 100 évet, amely alatt az egész tűrhetőből egészen elkeserítővé vált a természetes ellenálló-képesség, és a természetes életképesség. (De ezt már korábban is megírtam.)
Az ilyet hívják döglődő korcsnak.
Q. E. D.
Nade ez nem faji kérdés, úgy értem az ember mint faj ettől nem romlott, csak a pillanatnyilag életben lévő példányok között nagyobb a szórás lefelé (állítom, hogy felfelé is, ugyanazon okokból, mármint gyógyszeripar stb., bár most nem ez a kérdés, azt vágom).
Azaz, ha holnap hirttelen megszűnne az utóbbi 100 év minden civilizációs/orvostudományi stb. vívmánya, akkor az emberi életkilátások egyszerűen csak visszaesnének a 100 évvel ezelőtti állapotba*, és nem rosszabba, mert a genetikai adottságok ennyi idő alatt nem tudnak elromlani.
Döglődő korcsnak azt a pár (esetleg sok) jelenleg életben lévő példányt hívhatjuk, akik kizárólag a már elérhető eü. szolgáltatásoknak köszönhetik az életüket. De semmiképp az egész fajt.
Tw: jabocs, valamiért kijelentésnek éreztem az első kérdésedet.
—
* Lásd még a tanyáról az erdőbe szökő visszavadult házisertéseket, akik azonnal sűrű bundát növesztenek, amint elkezdenek nem ólban lakni, és csíkos hátú vadmalacokat fognak elleni. Akkor is, ha a felmenőik évszázadok óta ólban laktak.
Másképp mondom:
Ábrázoljuk akkor az idő függvényében azon emberek százalékos arányát az össznépességben, akiknek már a szülei sem születtek volna (élve) az orvosi praktikák (magzatvédő vitamin, mesterséges megtermékenyítés, inkubátor, császármetszés, méhen belüli műtét, antibiotikumok, fogamzásserkentők stb.) nélkül. Ez a százalákos arány az abszolút (tényleges) nulláról indult pár száz éve, ötven éve lehetett talán 0,01% és mára mondjuk legyen csak 0,2%. Milyen kevés ugye? Csakhogy ez szükségszerűen egy exponenciálisan növekvő érték, különösen az orvosi és esetleges génsebészeti eljárások szintén exponenciálisan növekvő beavatkozóképességét tekintve. Ha pusztán lineáris növekedést feltételezünk, újabb 50 év múlva akkor is már az összlakosság 4%-a lesz jogosult „a gyógyászati ipar vívmányai nélkül nem lennék itt” feliratú pólót viselni, aztán még 50 év múlva már szinte mindenki, de ez bizony nem lineáris, és még nincs beleszámítva a különféle civilizációs okokból (ózonlyuk, atomenergia, mikrohullám, mobiltelefon, tévé, műanyagok, gyorséttermek, adalékok, GMO kaják, növényvédő szerek stb.) megsokszorozódó mutácós változatosság, amelynek következtében a megmentendő újszülöttéletek száma szintén szédítő ütemben növekedni fog.
De tudom persze, hogy a kutya ugat, a karaván halad. Tehát még vagy 30 évnek el kell telnie, mire mindez nagyjából olyan közismert tény lesz, mint a globális felmelegedés (és éppen úgy sokan majd akkor is vitatják még, amikor pedig a tények már letagadhatatlanok). Aztán, amikor már tényleg minden második újszülöttbe mesterségesen kell életet lehelni, akkor hoznak majd egy nagyon vitatott törvényt a magzati időszak alatti életmentő beavatkozások engedélyeztetésének megszigorítására, ami majd kábé annyit fog számítani, mint leprásnak a beöntés.
És akkor valaki majd előbányássza ezeket, amiket írtam, és azt mondják majd:
– Lám-lám, baszki: vak tyúk is talált szemet. Hogy ráhibázott ez a kis senki. És akkor megkapom a „Leghiányosabb ismeretek birtokában a legjobban ráhibázó muki” nevű kategóriában a (remélem posztumusz) Nobel-díjat, majd az emberiség rövidesen kipusztul:)
az Ember nem = a valamikori kovácsúr, hanem az Ember az az az ún. tudatos Lény, amely minden emberben benne lakik és fáradságos munkával előcsalogatható.
vö: buddha, c. g. jung stb
(+suttogva jegyzem meg, hogy a globális felmelegedés nem tény, hanem vélemény, de az egy másik poszt)
Értem én, hogy mit mondasz, csak az nem világos, hogy ez az egész miért baj. Mert sportszerűtlen az evolúcióval szemben? Mert jobbról előzve, a leállósávon elhúzunk az evolúció dugójában töketlenkedő többi faj mellett?
Na és ha pont ez a missziója az emberi fajnak?
nem elhúzunk, hanem kihalunk. (ami amúgy persze nem baj.)
büntetlenül nem lehet folyamatosan energiaitaltól meg plasztikai sebészettől szépnek és energikusnak lenni.
már miért ne lehetne?
30 éve kávézok és járok fodrászhoz is. Energikus és szép vagyok! Sőt, a fiam is az lett, kihalásról szó sincs tehát:)
Tényleg nem értem, hogy vezetne itt bármi is a kihaláshoz? Esetleg épp ellenkezőleg, a túlnépesedés fenyeget, de erről meg azt gondolom, hogy az is csak egy evolúciós körülmény, amit a fajunknak meg kell majd oldani, és meg is fogja. Akár úgy, hogy radikálisan megtizedeli saját magát, akár úgy, hogy új élettereket keres például a kozmoszban.
ha elzárnák a távfűtésedet, szerinted hány napig maradnál életben?:)
én semeddig.
illetve: az esély, hogy egy mai emberpéldány nem élné túl az első ilyen puritán évet, az mondjuk reálisan 80 százalék. Legyen 99. De még akkor is marad valamennyi a túlélésre. 100-ból egy példány biztosan életben maradna. És annak az egynek az emberi képességi mitsem változnának, ugyanúgy képes lenne beszélni, gondolkozni, eszközöket használni és készíteni, “természetes” úton utódokat nemzeni, közösségbe szerveződni, hasonló sorstársaival fondorlatos terveket tudna szőni csoportosan elkövetett közösség elleni erőszak kivitelezésére, akár a sértettek jelentős sanyargatásával is. És ez azért lenne így, mert attól még, hogy a kényelmi szolgáltatások 100 év alatt hirtelen felszöktek, az emberi faj evolúciós értéke nem változott. Kihalás a távfűtés megvonásától nem lesz, a távfűtés elutasítása pedig nem eszköz a faj értékeinek megőrzésére.
na ezen munkálkodik a civilizált világ (hétfeje), h minél kevesebb ilyen példány legyen (mert ha lenne, sőt egyre több lenne, akkor ki venné meg azt a soksok rendkívül fontos szirszart, majd a káros/mellékhatásaik ellensúlyozására a másik rengeteg biszbaszt, ha meg még gondolkozna is, akkor ki nézné/hallgatná/olvasná azt a sok hülyeséget, sőt mi több, ha még lenne neki saját véleménye is, nemcsak állóképessége, hát nem nehéz belátni, h ez mennyirenagyon veszélyes lenne!).
viszont nincs is ezzel semmi baj.
Nem hiszem, hogy a gondolkodni akarás, vagy az állóképességre való törekvés bármivel is korlátozható lenne, max. aki ezek alól felmentést akar, az egy kényelmi civilizációban könnyebben megkapja, ez kétségtelen.
Buta prolik mindig is voltak, akik megvesznek minden szirszart, de ezzel is fontos szolgálatot tesznek a fajnak: tevékenységükkel hozzájárulnak a társadalom integráltan tartásához (a vevők is meg a gyártók is fontosnak tűnő szereplőt látnak saját magukban, pl. kimennek tüntetni a Danubius rádió megszűntetése ellen (beszarás bazmeg) de legalább addig se szerveződnek fosztogató hordákba).
Buta prolikra egyébként szükség van. A rabszolgatartás áldásos intézménye nélkül az ókori görögök és rómaiak sem tudták volna letenni a mai civilizációnk alapjait. Arkhimédesz azért ért rá a terngerparton gondolataiba mélyedve sétálgatni, mert addig a niggerek kapálták a krumplit.
nem is korlátozzák, dehogy. az csak csúnya diktatúrákban van, itt nem illik.
a kondicionálás, na az már mindjárt más! nem kell rákényszeríteni, ő maga követeli.
butaprolizásra: ahhoz, h szép legyen a fejem a kirakatban, szarba kell lógatnom a lábam, de hátistenem.
Az tényleg szinte egyáltalán nem hatékony módszer az emberi nem öngyilkosságára, hogy az emberek egyre szélesebb tömegei, MIUTÁN utódokat hoztak létre, AZUTÁN belecsapnak a lecsóba, beelőznek a leállósávon, és elélnek 120 évig az orvostudomány jóvoltából (szemben az elmúlt 100 000 év – hasamra ütök – 26 éves átlagos elhalálozáskori életkorával). Hanem:
A hatékony aknamunkát az életre és gén-továbbörökítésre kárhoztatott, kórházillatú, összetákolt, beimádkozott, pátyolgatott, megmentett, előkapirgált, beoltott, begyógyszerezett, GMO-s, tápos – az ivarérettségig is elvegetáló, és majd rozzant génjeiket idővel továbbörökítő – újszülöttek végzik, akiknek pedig szent hivatásuk éppen ennek ellenkezője lett volna, hogy a meg nem születésükkel támogasság az evolúció életszagú törekvéseit.
De hadd tegyem végre hozzá, hogy ez így mind rendben van. Nincs ezzel semmi baj. Ez az eresztés minden bizonnyal kipusztul. Ennyi az egész. Ha így kell lennie, akkor így is lesz. Ez aztán semmi nekikeseredésre nem ad okot. És különben is, a remény hal meg utoljára: akkor viszont itt bezárja a kaput, a lábtörlő alá teszi a kulcsot, és folytatja máshol:)
Halló! A gyógyszerezéstől (Quarelin, Amidazophen, Cataflam, Penicilin, bármi) nem romlanak meg a génjeink! A császármetszéstől, szívkatéterezéstől, kemoterápiától és a veseátültetéstől sem! A dohányzástól, a kokaintól és a promiszkuitástól sem! Semmitől sem!
Ahhoz, hogy a génállományban a környezeti (természeti, társadalmi, etc) tényezők változására válaszul bármi is módosuljon, százezer éveknek kell eltelniük. Ha hamarabb akarjuk, akkor génmérnöki beavatkozásra van szükség. Ami lehet, hogy a kukorica esetében üzleti okokból megtörténik, de a humán utódainknál biztos nem – ha másért nem, mert kurva drága lenne, plusz észre is vennénk, hogy az ejakuláció és a fogamzás között még egy műsorszám volt.
ha hozzásegítjük az amúgy életképteleneket az élethez és a szaporodásképteleneket a szaporodáshoz, akkor egyre több élet- és/vagy szaporodásképtelen lesz.
és akkor még egyszer megjegyezném én is, mielőtt vki a fajelmélet támogatásával vádolna meg, h de ez nem baj:)
kicsit ide kapcsolódott szerintem a tegnapi filmünk is egyébként:
http://www.port.hu/az_iranyitas_hatarai_the_limits_of_control/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_film_id=103665&i_city_id=3372&i_county_id=-1&i_topic_id=0
Hálás lennék, ha ezt a filmet kijjeb fejtenéd, már a létező összes kritikát elolvastam, de nem jutottam semmire.
Viszont a Hervadó virágokat kurvára megnézném mégegyszer. Úgyhogy le is torrentezem gyorsan.
Hm… lehet, hogy erre ment ki az egész?!
most télleg ideszpojlerezzem, h nekem mit jelent? ki fogja azután megnézni?:)
majd inkább eltáncolom.
akkor írd meg jelszavazott posztban
vagy mailben
mostmár tényleg nagyon bassza a csőrömet
odáig eljutottam, hogy minimalizmus meg elidegenedés
und kak dalse?
SPOILER, TOVÁBBOLVASÁS CSAK SAJÁT FELELŐSSÉGRE
nekem aztat jelenti, h van a nagyfehér (katonai) hatalom, aki elidegenedetten ül a nagyonőrzött irodájában (vö Világ Ura), és van a soksok mindenféle színű kicsi ember, aki ha összedolgozik és mögötte áll a művészet (zene, film, festészet…), a bohémek (‘in prague sense’, ezért külön puszi a jarmusch-nak), a molekulák és mi is volt még? és van neki egy olyan embere, aki uralja a testétlelkét (de nem olyan nyugatigörcsösen, hanem olyan keletiegységesen), csak az elkerülhetetlenül szükséges mértékben él a technika vívmányaival, van képzelőereje, tud figyelni, megjegyezni és időben alkalmazni, sőt egyszerű eszközöket is bír használni, ja és azt is tudja, h legkésőbb a temetőben mind egyenlőek vagyunk, naszóval ez az egyetlen esély a fent említett nagyfehérelnyomócivilizáció eltüntetésére.
kicsikét nekem túlzás volt a végén az afrikaiországos pulcsi, deviszont tetszettek a kis célzások, már ami nem ilyen átlátszó, deviszont mégis értettem, pl a kaurismaki (pontos a-val) bohémélet c filmjére.
Jé.
kritikát (még) nem olvastam, rendezőt nem ismerem személyesen, úh nem vállalok semmilyen felelősséget:)
Mindenesetre eleddig ez az egyetlen épkézláb magyarázat. És indoklás.
jaj elpirultam most:)
olyan szarok a kritikák? belenézek majd, csak rengeteg gusztustalan dolgot kell addig csinálnom, ráadásul azonnal, és ráadásul fél 9kor keltem:(
Szóval megnéztem mégegyszer a broken flowerst, és mostmár csak megnézem mégegyszer ezt a limit kontrollosat is.
mi is, szombaton:)